TÖRTÉNELMI ÉRDEKESSÉGEK EMLÉKHELYEK
- Ki volt az ipafai pap
Kezdjük azzal,hogy nem is ipafai, hanem ibafai pap volt (a b csak a rólla szólló nótában változott p-vé a nyelvtötő kedvéért.) Hangai Nándornak hivták. Valóban szeretett pipázni,, olyannyira, hogy gyakran tartalék pipát is hordott magával. De hát pipázni más is szeretett !egy ötletes újságírón múlott, hogy mégis ő lett a híres nevezetes fapipás pap. Egy ízben ugyanis ellátogatott a közeli Bőszénfa papjához, aki bemutatta Roboz Istvánnak, a jó tollú és jól verselő hírlapírónak is. Roboz hírtrlen támadt ötlettel néhány játékos, nyelvgyötrő rímet kanyarított róla meg a pipájáról. e néhány rím az alapja az ismert notának, mely szerint " az ipafai papnak fapipája van, tehát az ipafai papi pipa fapipa." Az ibafai parokián ma is megtekinthető a fapipa másolata,az eredetit pedig Hangai Nándor rokonai őrzik.
- Miota van piros-fehér-zöld ?
A legrégibb magyar zászló egyszinű piros volt. Majd a piros-fehér vált nemzeti színűekké az Árpádház címerének piros és fehér sávja nyomán. E kettőhöz társult a xvi. században a zöld. A színek mai elrendezése csak a xix. század elején alakult ki a francia trikolor hatására. Végül az 1847- 48-as országgyülés erejével is szentesítette nemzeti színként a piros-fehér-zöldet. A három szín hamarosan annyira összefonodott a nemzeti érzület kifejezésével, hogy Wagner Sándor szándékos anakronizmust követett el Dugovics Titusz hőstettét ábrázoló, 1859-ben festett képén, két piros- fehér- zöld zászlot illesztett az 1456-ban játszodó jelenetbe.
- Rosszul tanultak-e a híres emberek ?
Önérzetünket erősítő, régen elterjedt hiedelem, hogy a nagy tehetségű emberek általában nem álták meg a helyüket az iskolában, sőt minden igazi lángelme rossz tanulóként kezdte Mint a legtöbb népszerű általánosítás, ez is csak félig igaz. Kétségtelenül rosszul tanult Bismarck, Balzac, Churchill,Baudelaire, Gaandi, Franz Kafka, G. B.Shaw , Einstein, Wagner, Maiakovszkij, James, Joyce, Rilke, Faulkner. Eminens diák volt viszont Lenin, Marx, Schiller, a két Grimm, Zola, Flaubert, Kant, Descartes, Hegel, Richard Strauss, Erich Kastner, Voltaire, Julius Caesar ,Roterdami Erasmus, Morus Tamás. Akadt nem egy, kezdetben rossz tanulóként bukdácsoló világnagyság ( p.l. Npoleon .), akikből aztán jó tanuló lett, sőt olyan is, aki alig járt iskolába, mint Mark Twain, Jack London vagy Alberto Moravia. Ez utobbi némileg azért behozta a lemaradást, mert 60 éves korában leéretségízett..
- Hol nyugszik szent Gelért püspök
Aki a szent Márk térről átnéz San Giorgio Magoire szigetérre és apátságára, többnyire nem tudja, hogy ebben a bencés kolostorban müködött Szent Gelért. Hogy az isztriáni félszigeten keresztül innét indul el Szentföldre, de útját Szent Mór püspök közbenjárására megszakította Magyarországon, s ott maradt. E források szerint Szent Gelért 1030 körül kezdte meg müködését Szent István király oldalán, 1046 szeptember 24- én taszították le a pogányok a budai sziklákrol, és 1083-ban avatatta szenté vii. Gergely pápa. E környéken többek közt azért is n részesült köztiszteletben, mert szent Gelért ( olaszul San Gerardo ) velencének hosszú és fényes történelme folyamán egyetlen mártírja volt. A mai Olaszországban Szent Gelértet mint az ifjuság szentjét tisztelik október minden első vasárnapján. Az üvegkoporsó, amelyben nyugszik, fehér márványszarko -fágban volt elhelyezve. Ez a szarkofág a vii. századból származik, az egyik oldalfa elpusztult, így látható benne az üvegkoporsó.
Történelmi emlékhelyek és emlékművek
- Csíksomlyói kolostor
A xv. század elején alapított csíksomlyói Ferenc- rendi kolostor a vallás, hit, a kultúra, az írásbeliség helyi központja. A letűnt századokban nem egyszer került viharos történelmi események forgatagába. 1600 őszén a csíkiaknak Mihaly vajda támogatásáért kellett lakolniuk. Székely Mózes ekkor, vagy talán később valamivel, felégette a kolostort. Másik közismert tragikus eseménye Csíknak, amikor 1661. október 21- én a pogányok elől, a források szerint mintegy 9000 ember menekült ide. Az ide menekülteket vagy kardélre hányták, vagy rabságra vetették a török- tatár betörők. Többek közt 4 szerzetest megöltek, 4- et elhajtottak. A templomot, a kolostort felégették. Szerencsésebben alakult a somlyóiak sorsa 1694. február 15- én Nizet Ferenc somlyói szerzetes az összegyűlt embereket, férfiakat, diákokat, asszuonyokat felfegyverezte, csatasorba állította. Hadi készültségüket látva, a tatárok kitértek az összecsapás elől.
- A csíkszeredai Mikó- vár
Ó- olasz bástyás várkastély. Építője Mikó Ferenc csíkszéki főkapitány, erdélyi tanácsúr, kincstárnok és Bethlen Gábor fejedelem diplomatája. A vár tervezője valószínű a fejedelem építésze, fundálója Giacomo Resti. 1623 tavaszán kezdték építeni, Mikó Ferenc halála után a fiáék, Jozsefé, ennek elhunyta után özvegye, Macskási Ilona, majd Damokos Tamás, 1659- ben pedig Petki István a tulajdonosa. 1661. október 21- én a Csíkba betörő török csapatok ostrom alá fogták a várat : ,, ágyúkkal a várat rombolták... a várost felgyújtották... a lángok a várig menvén az is tűzet fogott... a magyarok... mikor a várból kijöttek... elfogattak. A vár és a város elpusztult. A győzedelmes harcosok örvendeztek és vígan voltak." Evlia Cselebi török kronikás beszél így. Ami ezután a várban megmaradt, azt a szenkirályi Jozsa Mihály vitte el ,elhozám, mert más is elvitte volna." Majd csak 1714- 1716. között került sor a vár helyreállítására restaurálására. A Csíkban állomásozó császári hadak parancsnoksága székelt itt, majd 1764- től az első székely határőrezred parancsnokságának a székhelye 1849- ig. Ezután is kaszárnya. 1970- től a múzeum vette birtokába.
- A hosszúaszói Xantus- kápolna
1933- ban egy turistacsoport kiásta a hosszúaszói Xantus- kápolna romjait. Emlékkövet állított fel a következő felírattal : E helyen állott a Xanthus- kápolna, amelyet a népkegyelet az elesett Xantus Keresztes alcsíki királybíró sírja fölé emelt az 1694- i, tatárok elleni győzelmes csata emlékére. Állítatta és a kápolna romjait kiásta a B.T.E. csíki turistacsoportja, 1933. A kápolna feltehetően csúcsíyves stílusa ellentmond a kornak, amelyben a hagyomány szerint emelték. Xantus Keresztes viszont a xvii. század végén létezző személy volt, Hosszúaszóban lakott. A csíkszentgyörgyi anyakönyv bizonyságára, hogy Tompos István 1694- ben a hosszúaszói csatábasn lelte halálát. Két évvel később egy per során találkozunk a hosszúaszói özvegy Xantus Keresztesné nevével is. Nagy tehát a valószínűsége annak, hogy a néphagyomány valóban megtörtént eseményekről szól. 1990- ben a hagyománytisztelő mindszentiek újból felépítették a kápolnát.
- A mádéfalvi veszedelem emlékműve ( Siculidicium )
Az osztrák császári katonaság által 1764, január 7- én véghezvitt mészárlásban körülbelül kétszázan haltak meg. A csíki áldozatokat saját falujukban temették el. A mádéfalvi veszedelem háromszéki áldozatai, 44 férfi, Mádéfalva határában hantolták el. Vészhalom fölé emelt fejfára a tisztek ezt írták : Domita Siculorum superbia hic jaset. ( Itt fekszik a székelyek megtört büszkesége. ) A fejfa hátára írva, valaki imigyen válaszolt : Itt emelt magának a gonoszság oltárt, Mondd el hóhérinkra a CIX.(109) zsoltárt ! A 109. átok zsoltár lényege : fiai legyenek árvákká, felesége özvegyasszonnyá ! ii Jozsef császár it- járakor állítólag meglátta ezt a felíratot és a keresztfát a helyéről eltávolítatta. Cserei Zsuzsanna is állíttatott a Vészhalomra keresztfát. 1778- tól ott volt a Részeg András és felesége emelte fejfa is. Orbán Balázs egy 1852- ben elhelyezett keresztet említett. Felírata : Ezen kereszt emlékül, kik itt nyugszanak az 1764- es veszedelemtől. Utoljára, 1885- ben Szabó Péter állíttatott keresztfát az örök álmukat alvó, 1764- es események áldozatainak a sírjára.
Orbán Gyula 1891- ben a tömegsírra emlékmű építését indítványozta. Intézőbizotságot hoztak létre. A költségek fedezésére gyűjtőiveket bocsátottak ki. Egyének és testületek adakoztak az emlékmű javára. Tamás Jozsef építész tervei alapján Szász István vitelezte ki az épíytményt.
A márványtábla Sántha Nándor vésnök munkája. Az építmény tetején levő kitárt szárnyú sas (2,60m) Köllő Miklós szobrászművész alkotása. ( A kiadásopk 10 700 koronára rúgtsak ! ) Fel avatásra 1905. október 8- án került sor. Az avatási ünepély főszereplői Murány Kálmán főesperes, Becze Antal alispán, Gyöngypál Domokos országgyülési képviserlő, Zsögön Zoltán tanár, Fejér Sándor főjegyző és László Gáspár kántortanító. Felirata.
Siculkodium
1764. jan. 7
A határőrség erőszakos szervezésekor
Madéfalva határában
1764. jan. 7- én hajnalban
a csász. katonaság által lekaszabolt
Csík és Háromszéki
200 székely vértanú
Kik az ősi szabadság védelméért vérzettek el,
emelte az utókor hálás kegyelete.
1899.
Székely nép ! Itt hullott őseidnek vére,
Kiket zsarnok önkény bosszús karja éré.
Midőn alkotmányos szabadságod védték,
Szörnyűkép olták ki sok ártatlan éltét
De bár elvesztek ők ádáz fegyver alatt
Emlékök nem vész el, örökre fennmarad,
Mert hü kegyeletben megtartod őseid,
Így él majd emlékök időtlen időkig.
A felírat készítői : Ballo István és Szádeczky Lajos. Az emlékmű fontosabb méretei : 3,30 x 3,30 x 13,20 m.
- Emlékmű a Nyergestetőn
Ábrahám István, aki Csikkozmáson született, de 1858- tól Bukarestben élt, 1896 nyarán a millenniumi űnnepségekről, Budapestről szülőfalujába jött, ahol felidézte gyermekkora eseményeit, amikor 1849-ben a Nyergestetőn hajnaltól délig tartott az ágyúzás és a puskaropogás, amikor a honvédek élethalálharcot vívtak a Csíkratörő muszka kolosszussal és a jó Ausztriával. A Tuzson János vezette honvédek állásaikat azonban feladni kényszerülterk, mert az oroszok észak felől a háűtukba kertültek. Az ütközetnek számos áldozata volt. Bejárva az egykori harcteret, Ábrahám István döbbenten tapasztaslta, hogy a székely hősök sírjára, akik most ,,virágos szemfedfő alatt nyugosznak", még csak egy egyszerű keresztfát sem állíttatott a hálátlan utókor. Ábrahám Bukarestben létrehozott egy szoborbizotságot. Rajta kivül még tagjai voltak : Boga Tamás, Kelemen György, Szilveszter Jozsef, Botos Illyés, Botos Ferenc és Mihály János. 11 gyüjtőivet bocsátottak ki. 378 bukaresti magyar adakozott az emlékmű javára. Elkészítésére, ami 300 forintba került, a Zsögödön lakó, olasz származású kőfaragómester, Pulini Jánost kérték fel. Felavatása 1897 augusztus 8- án mintegy 5000 ember részvétele mellett történt. Misét celebrált Veres Antal nagykászoni plébános. A mise alatt és utána az alcsíki tasnítók kórusa szerepelt. Beszédet mondott Benedek István, a honvédegylet elnöke, Tamás Imre tusnádi tanító, Koós Ferenc nyugalmazott tanfelügyelő, korábban maga is bukaresti lakos és Becze Antal alispán. Bálint György gyulafehérvári tanár saját versét adta elő. Az ünnepségen jelen volt Tuzson János alezredes is. A Kozmás és a Kászonújfalu közötti út mellett, a Nyergestetőn emelt emlékmű méretei : atalpzatánál 1,60 x 1,60 m, az oszlop a keresztel 0,80 x 0,80 x 5,40 m. Felirata a következő :
Nyugosznak ők, a hős fiúk
dúló csaták után.
Nyugosznak ők, sírjok fölött
zöldel bokor, virág.
Szenteld, oh magyar,
Hazádnak kebled szent
Érzelmeit; romlott szív
És romlott elme, kit
Hazája, nép szerelme, szép
Tettekre nem segít
Állították a Bukaresti- be költözött Kozmási Székely honfiak És Honleányok 1897- ben.
-
Tolvajtető
Csik történetének két eseménye kötődik ehhez a helyhez vagy a környékéhez. 1657. év pünkösdjének szombatján a csíkiak, a gyergyóiak a bátor gyergyófalvi István pap vezetésével a János Zsigmond fejedelem által a ,,megtörésükre" küldött protestáns hadakat itt győzték le. Ettől a naptól kezdve tartják Boldogasszony tiszteletére a pünkösdi búcsút. A másik esemény az 1661. október 21 - i török - tatár invázióhoz kapcsolódik. Petki István csíki főkapitány a Tolvajoson nagy ,,ördöngösséggel" ledöntött fákból, sáncrendszerből álló erődítményt építetett a pogányok ellen. A csíki gyalogság hősiesen védekezett a török gyalogosok ellen, azonban ez nem akadályozta meg, hogy a török lovasok jobbról, a tatárok balról kerüljék meg az erődítményrendszert és Csíkra támadjanak.
- Both - vára
Gyergyó sincs elkényeztetve,, ha múlzidéző helyeinek emlékműveit vesszük számba. Pedig lenne itt amiről elfeledkrzni nem szabad. Elsősorban a magát becsülő ember legfontosabb ismertetőjének, a szabadság védelmének jeleire gondolok. A vidék zártsága, az ősrengetegek hosszú évszázadokig biztosították e vidék népének békéjét. Élet ugyanis a Gyergyói - medence területén már a bronzkorban volt. Ásatások leletei a bizonyítékok rá. Múzeumok őrzik e leleteket. Vannak ellenben olyan emlékek, amelyek nem annyira múzeumokban, mint szíveinkben kell helyet kapjanak. Ezekre csak egy - egy emlékoszlop, obeliszk emlékmű vagy rom emlékeztet. Jelentőségük mégis felmérhetetlen, épp a fenti említett önbecsülés erősítése miatt. Miként bánunk ezekkel az emlékekkel ? Gyergyószentmiklós keleti bejáratánál, ahol a hegyekből lerohanó patakok vizét összegyüjtő Békény évmilliokkal ezelőtt megkezdte a medence keleti részének termővé tételét ( déli és nyugati részét a Marosra bízta ), meredek sziklatömb magas A legendák és a nép tudja, valamikor ezen az azóta beerdősödött sziklatömbön állt Hiripné vára. Rablólovagok kora, kényurak ideje járt akkor Europában. Hiripnének két fia volt, Ábrahám és Damokos, két vakmerő, lovat jól ülő, karddal jól bánó vitéz. Rettegett tőlük az egész vidék. Kalandozásaiktól senki nem érezhette magát biztonságban, de legfőképp nem a szép hajadonok és fiatal menyecskék. Ábrahám és Damokos sokukat elrabolta, rabként tartva a várban, ahol a fantáziára van bízva, mi minden művelhettek velük, édesanyjuk, a gonosz boszorkány hírében járó asszony örömére és bűszkeségére. Egyszerre aztán mnden véget ért. Véget ért a két vitéz uralma is, mert kedveseiket megmenteni két bátor legény vágtatott a vár alá. A rablóiovagok válalták a küzdelmet, anyjuk, Hiripné pedig hozzákezdett a tölgyágacskákból font diadalkoszorú fonásához. Azokkak várta ugyanis mindig a vár kapujában győztesen megtérő fiait. Damokos a vár jobb oldalán lévő dombra, Ábrahám a vár bal oldalán lévő dombra vágtatott megküzdeni. Hiripné ez alkalommal hiába várta fiait, kezében a diadalkoszorúk elhervadtak, a két szerelmes vitéz ugyanis végül legyőzte a gonosz fiúkat. A dombot, ahol Damokos lelte halálát, ma is Damokosnak hívják a gyergyóiak, a másik dombot, ahol Ábrahám lehelte ki páráját : Ábrahámnak. Hiripné fiai halálról értesülve bánatában meghalt. A nép a győzelem hallatára megrohamozta a várat, kiszabadította a többi rabságban senyvedőt is, majd lerombolta. Hiripné vára helyébe a Rákoczi - féle szabadságharc idején ismét biztonságos vár állt, amelynek maradványait Orbán Balázs így írja le A Székelyföld leírásában : ,,Nyugatról egyes, keletről kettős - még most is négy öl széles, két öl mély - sáncz metszette át a keskeny hegyhátat. A nyugati sánctól 100, a keleti belső sáncztól 60 lépésnyire egy köridomú, 100 lépés kerülettel bíró felső vár van, mely a kétoldali szárnyerődök csaknem középpontján a középkori váraknál szokásos belső balliumot képezte. Ezen belső körerőd keleti és nyugati részén két hatalmas zömtorony állott, melyek halomra vannak most omolva ; de csak csekély ásásra is falmaradványokra, nagy mennyiségű ragacs (˙cement) töredéke és kőre lehet akadni, mi e donjonok egykori létét kétségtelenné teszi. Az ezeket összekötő köridomú várfalak az északi oldalon még 1 - 2 láb magasságban ma is állanak, a déli oldalon csak gátonya vehető ki." A vár - a néphit szerint - a xvii. sz. végén Both András királybíró tulajdona. Ő vezette Gyergyó népét Rákoczi Ferenc szabadságharca idején. 1707 - ben Akton seregei Csík felől közelítettek Gyergyóhoz. Both András a marosfői Gréces - tetőnél megállította az osztrákokat. De két román hegyi ösvényeken a hátukba vezette az ellent. Both András fogságba esett, családjával együtt kivégezték, várat feldúlták és lerombolták a labancok. Cserei Mihály szerint a népet Akton ellen Elekes András királybíró vezette. Hogy Both András élő volt, arról a nép emlékezete biztosít. Both - vára helyén ma kápolna áll. Érdekes népi szokásról is maradtak emlékek. A várdomb meredek lejtőjéről húshagyó kedden egészen addig, ameddig a Gyilkostó felé vezető utat meg nem építették, tüzes kerekeket eregettek a legénykék a Békénybe. ( Orbán Balázs úgy véli, hogy ezt a hős Both András tiszteletére tették. Nem valószínű. ) Az út megépítése után a tüzes kerekeket a Csobothegy oldalából eregették még a század 30 - as éveiben is. Van emlékező, aki a Cérna nevű dombon vett részt kerékeregetésben. Az 1989 - es fordulat után történt probálkozás a szokás felújítására, a Gac - oldalban. Akkor már nem szurkos szalmával betekert rossz fakereket, hanem használhatatlan autógumikülsőt gyújtottak meg.
- Tatárdomb
Szárhegy határában még az átkos közelmúltban is gondozott, mára teljesen elhanyagolt emlékmű áll néhány lépésnyire a Ditróba vezető út bal oldalán. Az 1908 - ban elhelyezetrt emléktáblán ez olvasható
1658 szeptember 6 - án Moldva felől betörő 3000 tatárt 300 székely
Gábor diák vezetésével e helyen győzte le és temette nagyrészét a
halom alá. Hirdesse az emlék, hogy a szülőföld lángoló szeretete tízszeres
ellenség fölött is diadalt arat.
E győzelmet egyébként szép legenda is őrzi, mely a székely asszonyok bátorságát, leleményességét, önfeláldozását dicséri. A harcokban bátran küzdő, majd hazatérve Győző névre keresztelt gyermekek szülő Puskás Klárára ma már kepzőművészeti alkotások is emlékeztetnek. Közülük is kiemelkedik Sövér Elek olajfestménye, amely a szárhegyi képtár tulajdonát képezi.
- A gyergyószárhegyi Lázár - kastély
A vidék leglátogatottabb és legismertebb műemléke. Hosszú pusztulás után a hetvenes évek közepétől megkezdődik újjáépítése. A Barátság művésztelepen készült alkotások itt találtak helyet. A reneszánsz kastélyt 1532 - ben építették. Viharos időkben sokszor nyújtott menedéket a környék lakóinak. Akton tábornok labancai rombolták le 1707 - ben. Előtte több esztendőt töltött itt gyermekéveiből Bethlen Gábor, a későbbi nagy erdélyi fejedelem. 1748 - ban elhatározzák, hogy Csík, Gyergyó és Kászon rendjei közsegély igénybe vételével építik újra fel. Szárhegyi Lázár - kastély nemcsak mint építészeti érték fontos ma már, de sorsa illusztrálja Gyergyó földjének és népének sorsát is, hiszen valahányszor ellenség dúlt e vidéken, felégette, elpusztította a kastélyt is, és lerombolta, mint tették Akton labancai is, akik még a kuruc ferences szerzeteseket is ,,jól megdöfték", hogy Cserei Mihályt idézzük. A sok viszotagságot megélt vár a xx. század utolsó évtizedeire teljesen elpusztult volna, bár megmentésére több próbálkozás is történt. Végül Zöld Lajos újságíró tudta úgy összefogni az erőket, a megye és főleg a medence akkori ipari létesítményeinek vezetőit, hogy ma ismét használható a kastély jelentős része. Az asszonyok Háza javításainak befejezése után itt látják ezután vendégül a Barátság művésztelep meghivottait. ( A község másik igen fontos műemlék épülete a ferences kolostor, amely alapítására 1665 - ben kötöttek helyátengedési okmányt ifjabb Lázár Istvánnal.)
- Katorzsa és Gálfalva
Gyergyóújfalu és Vasláb között emlékművet állítottak a század elején, hogy hírt adjanak arról a két faluról, amelyet 1707 - ben Akton tábornok seregei teljesen elpusztítottak. Dr. Garda Dezső történész levéltári kutatásai is igazolják : valóban e két falú kirajzásából született Újfalu, de nem azok feldúlása után, hanem jóval előtte. (Bizonyíték erre az 1581 - ben született falutörvény is, amely így kezdődik : ,,Mü kik vagyunk Gyergyószékben, Újfaluban lakozandók..." Ettől zsoldosaink 1707. évi pusztításait a későbbi világháborús pusztítások sem szárnyalták túl ! Az emlékoszlop erre is emlékeztet.
- A székelykeresztúri Gyárfás - kúria és a Petőfi - emlékek
Feltehetőleg a xviii. században épült klasszicizáló stílusú udvarház a Bethlen- és a Kemény családok tulajdona volt, tőlük vásárolta meg a Székelykeresztúron lakó Gyárfás - família, innen származik a mai elnevezés. Közismertté az 1848 - 49 -es forradalom és szabadságharc után vált, ugyanis itt szállt meg 1849 július 30 - án Bem Jozsef és vezérkara Petőfi Sándorral együtt. Ennek az udvarán volt az a körtefa, ahol Petőfi állítolag utolsó versét írta. A körtefa azóta kiszáradt, zsindelytető védi a végső pusztulástól, s az épületen tábla emlékeztet a nevezetes eseményre. A költő emlékére Márkos András szobrász 1948 - ban vasból készült egészalakos szobrot tervezett, az ebből átalakított melszobor a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt található. Az új egészalakos bronzszobrot ugyancsak Márkos András tervezte, fennállására 1971 - ben a város főterén került sor. Petőfi Sándornak sírja is van Székelykeresztúron a timafalvi temetőben. A hagyomány úgy tartja, hogy sebesülése után e városban halt meg. A katolikus templommal szemben, a város főterén épített háza Lengyel Jozsef sebész orvos, aki utoljára látta az élő Petőfit. A lengyel féle lábas ház a város egyik ritka építészeti emléke, akárcsak a Csekefalvi utca sarkán épült, feltehetőleg xvii. századi vendéglő.
- A siklódi harangláb
A falu szélén emelkedő dombon áll az 1784 - ben épített, zsindelyel fedett fatorony, a jeles székely építész, Csikfalvi Csók János alkotása. A mellette lévő gótikus református templomot 1949 - ben lebontották, mert a földcsuszamlás miatt megrongálodott. Kós Károly tervei alapján épült fel az új templom. Két harang található itt, a nagyobbikat 1925 - ben, a kisebbiket 1764 - ben öntötték, rajta a következő felirattal :,,ÖNTETTE A SIKLÓDI RECLESIA GYERGYAI MIHÁLLYAL EGYÜTT KI IS SEGILTETTE SZÁZ FORINTOKKAL ANNO 1764. HO+ME+MO ;(Homo, memento mori).
- Az agyagfalvi rét
A székely ,,nemzetgyülések" hagyományos helye. Axvi. század elején itt fogadták el az ,,agyagfalvi constituciot", amely írásba foglalja a székelyek jogállását abban a korban, mikor már felbomlott a nemzetségi társadalom. 1848. október 16 - án az utolsó nemzetgyülés helye, ahol elhatározták a székely székek haderejének fellépését a forradalom védelmében. (Lásd : Nemes anya Udvarhelyszékben kebelezett Agyagfalvi téren az úgy nevezett Fontsika - pataka mellett őseink tanácskozó és törvényhozó helyén 1848. Október 16 - án kezdődött és Hidvégi Mikó Imre kincstárnok általunk megválasztott székely atyánkfia elnöksége alatt Általános Székel Nemzet gyülés Jegyzőkönyve.)
- Budvár
Székelyudvarhely határában fekvő magaslat, ahol a régészeti ásatások és az előkerült szórványleletek alapján állíthatjuk, hogy az ember már a csiszolt kőkorszakban megtelepedett. Ezután a korai, majd a késői vaskorban - dák kor - is lakott volt, ekkor sáncokkal erősítették meg. Az Árpádkorból földkunyhók és egy erődítmény kőfalai kerültek elő kerámiamellékletekkel. A helyhez több népmonda is füződik, amelyek magyarázzák a Küküllő völogyének bal oldalán elhelyezkedő, xiii. századi Jézus Szíve kápolna eredetét is.
- Székelytámadt vára
A székelyudvarhelyi középkori vár - Székelytámadt vára, Csonkavár - az 1562. évi székely felkelés után épült, mikor János Zsigmond fejedelem egy korábbi kolostorépületet alakítatott át. Az ó- és újolasz bástyás négyszögletű vár jelentős birtokközpont volt. 1599 - ben a havasalföldi Mihály vajdához csatlakozó székelyek felégették, ezután lassan épült újra. Az erdélyi fejedelmek tulajdonában volt, akik gyakran vendégeskedtek itt. Katonai szerepet újra csak a Habsburg - uralom berendezkedése után kapott, de a kuruckorban a visszavonuló kurucok felégették. Területén épült fel az Állami Főreáliskola 1891 - ben.
