SZÓLÁSOK, MONDÁSOK
- Csak úgy izzad a nyelve. -- fázik.
- A nem akarom bántja. -- oktalanul makacskodik, ellenszegül, ostoba módon nem akar
valamit megtenni
- Egy nesz alatt. -- egyúttal, egy bajjal.
- Nyakába kanyarítja a szót. -- letorkolja.
- Nyakába az abrakos tarisznya. -- mindennel jól el van látva, megvan a biztos megélhetése.
- Akár nyakon, akár pofon. -- lehet így is, úgy is.
- Nyakkal esett a vagyonba. -- váratlanul, munka és érdem nélkül jutott kedvező ( anyagi )
helyzetbe.
- A nyavalya lóháton jő, gyalog megy el. -- könnyű megbetegedni, de nehéz meggyógyulni.
- Nyelet csinálok én ebbe. -- majd elintézem én ezt, elrendezem én a dolgot.
- Nyele van a szónak. -- nem elég csak beszélni, a gyakorlatban is meg kell valósítani azt,
amit mondunk, ígérünk.
- A rossz nyereség hasonló a kárhoz. -- a látszatsiker csaknem azonos a sikertelenséggel.
- Kevés kell belőle, mint a nyilalásból. -- kevés is elég belőle.
- Sokat járt a nyíresbe. -- megőszült a haja.
- A nyúl trágyázza a földjét. -- parlagon hever a földje, nincs földje.
- Nyulat fogott. -- elesett, elvágodott, elhasalt.
- Két okos megérti egymást, két bolond összevész. -- az értelmes emberek megértik
egymást, csak az esztelenek viszálykodnak.
- Okos nem jár gondolom szerint. -- az okos ember nem bízza dolgát a véletlenre, hanem
megfontoltan, célszerűen cselekszik.
- Nyílik az orra alja. -- mosolyog.
- Úgy bánik valamivel, mint az orvossággal. -- nagyon takarékosan, óvatosan bánik vele.
- Feléri ököllel. -- ( általában tagadó alakban : ) megérti, felfogja, belátja.
- Meggázolta a fekete ökör. -- sokat szenvedett , sok baj érte.
- Az ökörben ikrát kerestet. -- a kapzsi ember.
- Köti a sebet. -- szépítgeti, mentegeti a dolgokat, mentegetőzik.
- Az még csak selyemtánc. -- az még jó, elviselhető.
- Olyan a szája, mint egy sikátor. -- nagyszájú, lármás, veszekedős.
- Érik a szilvája. -- nagyon jó kedve van, sugárzik róla a boldogság vagy vidáman hahotázik.
- A szót fekve is ki lehet mondani. -- tanácsot adni könnyü.
- Szolga is talál, kinek parancsoljon. -- mindenki talál olyan embert, akinél többnek érzi
magát.
- Elmúlt a szomjuság, nem barát a kút. -- olykor hálátlanok az emberek.
- Meghalt a szomszédja, nincs aki dicsérje. -- olyan emberre mondják, aki önmagát dicséri.
- Kiszól a szőr közül. -- bajszos vagy szakállas férfi hirtelen megszóllal.
- Akkorát aludt, mint egy szúnyogláb. -- nagyon rövid ideig aludt.
- Elkelt a szüret ! -- elszalasztotta a kedvező alkalmat, elkésett arról, amire vágyott.
- Sót vet a tűzre. -- csillapítja az indulatokat, békít.
- Sötétben hegedűl. -- alamuszi, alattomos.
- Aki szalad, nem látja. -- nem baj, ha nem szép vagy nem rendes is ( az a valami ), jó az
úgy, ahogy van.
- Ráér a szalonnaaggatástól. -- nincs annyira elfoglalva, nem is annyira előkelő, hogy meg ne
tehetné, el ne végezhetné ( az illető munkát ).
- Ökörtől lótanács. -- ostoba tanács.
- Ölben viszik ki ugatni a kutyát. -- nagy sár vagy nagyon rossz idő van.
- Az ördögöt is be tudná meszelni. -- ért hozzá, hogy sokkal kedvezőbb színben tüntessen
fel valamit, mint amilyen az a valóságban.
- Bevágja az öreget. -- övé az utolsó szó.
- Kikapta az ötből a hatot. -- megkapta a magáét, jól összeszidták.
- Egy padon ülhetnek. -- egyik se külömb a másiknál, éppen egymáshoz illenek.
- A padlásra jár nevetni. -- soha nincs jó kedve,mindig komor, mogorva.
- Olyan nincs a pakliban! -- arról szó sem lehet, nem így egyeztünk meg!
- Súg neki a párna. -- nem tud aludni a szerelemtől.
- Pénztáras az ingyenuszodában. -- nem dolgozik, nem keres sehol.
- Vége neki, füstös Peti! -- ( valamely munka elvégzésekor mondjuk) na, ezzel is végeztünk!
- Felköti a pofabocskort. -- szemtelenné válik.
- Kevés már a pokróc. -- rövid már az éjszaka, kevés idő van reggelig.
- Mintha postán jött volna. -- hamar érkezett valaki.
- Olyan, mint a rákevés. -- sok vele a munka, de kevés belőle a haszon.
- Szurkos székre ült. -- ha valaki elmegy vendégségbe és nagyon sokáig ottmarad.
- Elrendezte, mint Laci a fejszét! -- azokra az emberekre mondják, akik olyasmivel
foglalkoznak, amihez nem értenek.
------------
Össze ne tévessze!
- A papa korát a kapa porával.
- A rángó csigolyát a csángó rigolyával.
- A csendes remetét a rendes csemetével.
- A köröző sirályt a söröző királlyal.
- A képes naptárt a népes kaptárral.
- A kopott lépcsőt a lopott képcsővel.
- A tárcsaszelepet a szárcsateleppel.
- A pörgő dumát a dörgő pumával.
- A tevebendőt bevetendővel.
- A kellemes szövetet a szellemes követtel.
- A pacsi csattanását a csacsi pattanásával.
- A nyaláb felét a faláb nyelével.
- A vén meséjét a mén veséjével.
- A kopott lovászt a lopott kovásszal.
- A beázó tanyát a teázó banyával.
- A tánclépést a lánctépéssel.
- A csukott batárt a bukott csatárral.
------------
Közmondások
- Ahol kettő elégséges, ott a harmadik nem szükséges.
- A jó ló is megbotlik.
- Aki nem tud táncolni, azt mondja : milyen rosz a padló.
- Aki válogat az ételben, repül a tál a fejébe.
- A kutya is oroszlán a maga utcájában.
- A semmitevésbe hamarabb belefáradunk, mint a munkába.
- A tudásfája mindennap gyümölcsözzik.
- Bojtorjány nem terem fügét.
- Eltalálta, mint a vak a gödröt.
- Húzódj, fazék, hogy férjen a csipor is.
- Jó kert jó szomszédság.
- Jön, csak a hegytől nem látszik.
- Kevély ló nagyot botlik.
- Kit a kígyó megcsíp, az a gyiktól is fél.
- Ki tűt lop, ökröt is lop.
- Más szájával ne egyél.
- Minden miértnek, azértje van.
- Ne rugj hozzá mindengallyhoz, mert kiszakad a cipő talpa.
- Nincsen olyan teli zsák, hogy több ne férjen bele.
- Úton igazság, háznál barátság.
- Vadalmafán nem terem barack.
