Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZOBA ERKÉLYNÖVÉNYEK GONDOZÁSA

  • JANUÁR

 

A  belső  ablak  párkányon  és  a  két  ablak  között  tartott  növényeket  éjszakára  ajánlatos  a  szobába  vinni,  főleg  olyankor,  ha  a  külső  hőmérséklet  nagyon  alacsony.   Viszonylag  enyhe  időjárás  esetén  célszerü  gyakran  és  alaposan  szellőztetni,  mindenekelőtt  azonban  a  pincehelyiségekben,  ahol  növényeket  teleltetünk,  de  a  huzattól  óvjuk  növényeinket.   Az  öntözést  nagy  körültekintéssel  végezzük.  Virágzó  cserepes  növényeket  csak  mérsékelten,  nyugalmi  állapotban  levő  levél-  és  virág- dísznövényeket  pedig  csak  kevéssé  öntözzük.   Minimálisra  csökentsük  a  kaktuszok  és  pozsgás  növények  öntözését,  de  arra  ügyeljünk,  hogy  a  növény  teste  ki  ne  száradjon.   Lehetőleg  csak  állott  vízzel  öntözzünk.   A  hervadó  virágokat  és  elszáradó  leveleket  távolítsuk  el.   A  levélnövényeket  rendszeresen  mossuk  le.  Figyeljük,  nem  jelennek-e  meg  növényeinken  kártevők.   A  virágzó  növényeket  ne  tartsuk  túl  meleg  helyen,  így  meghosszabbíthatjuk  virágzásuk időtartalmát.        

  •  FEBRUÁR

 

A  nyugalmi  állapotban  levő  növényeket  hűvös  és  csak  mérsékelten  párás  helyiségekben  kell  tartani,  de  ugyanezt  tesszük  azokkal  a  télen  virágzó  növényekkel  is,  amelyeket  a  virágzás  befejeződése  után  visszavágtunk.   A  már  elvirágzott  növények  hagymáit  is  hüvös  helyen  tartsuk,  és  a  levelek  elsárgulása  után  a  vizet  fokozatosan  meg  kell  vonni  tőlük.   A  teljesen  lombtalanná  vált  hagymákat  tisztítsuk  meg  a  felületükre  tapadt  földtől,  és  rakjuk  őket  száraz  helyre.   A  tárolásukra  szolgáló  helyiséget  enyhébb  időben  alaposan  szellőztessük  ki,  és  ha  erős  a  napsütés,  a  túlzott  felmelegedéstől  is  óvjuk ;  a  levél- dísznövényeket  meleg  vízzel  permetezzük.   A  cserjék  és  bokrok,  sőt  a  lágyszárú  növények  dugványozással  való  szaporítását  már  megkezdhetjük.

  • MÁRCIUS   

 

Enyhe  időben  bőségesen  öntözzünk,  a  levélnövényeket  pedig  permetezzük.   Szellőztessünk  rendszeresen !  A  pincében  teleltetett  cserepes  növényeket  ültessük  át,  vágjuk  vissza  és  állítsuk világos  helyre.   Az  elvirágzott  növényekkel  most  is  ugyanazt  tesszük,  mint  az  előző  hónapban.   Földbe  kerülhetnek  az  ősz  óta  nyugvó  hagymák  és  gumók  is.   A  kaktuszok  ebben  a  honapban  újra  növekedésnek  indulnak,  s  éppen  ezért  most  már  jobban  öntözhetjük  őket !   A  dugványozást  tovább  folytathatjuk,  s  a  magvetést  is  meg  lehet  kezdeni.

  • ÁPRILIS 

 

Az  időjárás  melegebbé  válásával  párhuzamosan  az  öntözést  is  fokozzuk,  és  gyakran  szellőztessünk.   Az  idősebb  cserepes  növényeket  ültessük  át.   Az  átültetés  után  mintegy  4  hétig  valamivel  melegebb  helyen  tartsuk  növényeinket ;  az  ilyenkor  szükséges  magas  páratartalmat  feltétlenül  biztosítsuk,  de  a  gyökerek  teljes  megeredéséig  legyünk  óvatosak  az  öntözéssel.   Azokat  az  idősebb  növényeinket,  amelyeknek  átültetése  nem  látszik  indokoltnak,  kezdjük  el  tápsóoldatokkal  öntözni,  mégpedig  3- 4 hetes  időközökben.   A  magvetést  és  a  dugványozást  folytassuk  tovább.   Az  előző  vetések  magoncait  ültessük  át ;  szükség  esetén  vissza  is  metszhetjük  őket,  hogy  jobban  bokrosodjanak.   Az  erkélynövények  magvait  is  vessük  el..

  • MÁJUS

 

A  kemény  lombú  növényeket,  az  ún.  hidegháziakat  lehetőség  szerint  vigyük  ki  a  szabadba ;  az érzékenyebb  fajokat  mindenesetre  csak  a  májusi  fagyok  után,  s  az  egyes  fajok  sajátságos  igényeit  mindenkor  a  legmesszebbmenően  vegyük  figyelembe.   Cserepüket,  hordójukat  a  kiszáradás  megakadályozása  végett  sülyesszük  a  földbe.   A  kaktuszokat  szélvédett,  napos  helyre  állítsuk.   A  szobában  maradt  növényeinket  óvjuk  a  tűző  napsűtéstől.   A  mindenkori  időjárásnak  megfelelően  öntözzünk ;  a  cserepek  mindig  legyenek  nedvesek.   Nagyobb  melegben  többször    permetezzünk  állott  vízzel,  hogy  növeljük  a  levegő  páratartalmát.   Az  idősebb  át  nem  ültetett  növényeket  14 naponként  híg  tápsóoldattal  locsoljuk.  Nagyon  ügyeljünk,  nem  látunk-e  kártevőket.   Az  erkélynövényeket  kiültethetjük.

 

  • JÚNIUS

A  szobanövényeket - ha ezt igénylik - állítsuk  az  árnyékba ; szellőztessünk,  öntözzünk,  permetezzünk.   Tűző  napsütés  esetén  biztosítsunk  egy  kis  árnyékot  növényeinknek.   A  mindenkori,  szükségletnek  megfelelően  öntözzünk.   A  tápsóoldatokkal  való  trágyázást  folytassuk.  A  kártevők  esetleges  megjelenését  is  nagy  figyelemmel  kisérjük ;  a  nagyobb  növények  leveleit  gyakran  mossuk  le.   Az  örökzöld  növényeket  ilyenkor  szaporítsuk  dugványozzással.


  • JÚLIUS

 

Ha csak  lehetséges vigyük a legtöbb szobanövényünket a szabadba.   Az árnyékolás  ,öntözés,  permetezzés tápsóoldattal való  trágyázás  ugyanúgytörténjék  ,mint    az   előző  honapokba.  A   tavaszi  vetésekből származó  növényk  és  dugványok  árnyékolására  nagyon ügyeljünk. A  muskátliról  nyári  dugványoka is  nyerhetünk.

  • AUGUSZTUS  

 

A  teendők  általába  véve  ugyanazok,  mint  juliusban.  A  legjobb  hely  a  növényeink  számára  most  is  a  szabadban  van  Az  örökzöld  növényekről  még  egyszer  nyerhetünk  dugványoka kaktuszokat  és  a pozsgáslevelü  növényeket  fokozatosan  telepítsük  vissza  a  szobába.   A  hónap  vége  felé  a  korai  tulipánokat,  jácintokat  és  nárciszokat  az  elkövetkező  téli  hajtás  céljára  már  cserepekbe  ültetjük,  és  hogy  jól  meggyökeresedjenek,  a  cseréppel  együtt  20  cm  mélyre  beássuk  őket  a  földbe. 

  • SZEPTEMBER

 

Az  időjárásnak  megfelelően  megkezdjük  a  szobanövények  visszatelepitését,  mégpedig  legelőször  a  különösen  érzékeny  fajokét ;  a fuxiák,  muskátlik,  azáleák  még  a  szabadban  maradhatnak,  de  a  hideg  őszi  esőkkel  szemben  már  némi  védelmet  kell  biztosítanunk  számukra.   A  visszatelepítés  előtt  még  egyszer  gondosan  át  kell  vizsgálnunk  minden  növényünket,  nem  találunk-e  rajtuk  valamilyen  kártevőt.   A  cserepeket  gondosan  tisztitsuk  meg  a  földtől,  mohától.   Azokat  a  hagymákot,  gumókot  és  cserjéket,  amelyeket  a tél  folyamán  kivánunk  majd  kihajtatni,  a  megfelelő  edényekbe  ültetjük.   Azoknak  a  hagymás  és  gumós  növényeknek,  amelyek  a  nyáron  már  elvirágoztak,  egyre  kevesebb  vizet  adunk,  hogy  a  hagymák  beérhessenek. 

  • OKTÓBER

 

Az  éjszakai  fagyok  beállta  előtt  az  utolsó  cserepes  növényünket  is  visszavisszük  a szobába  természetesen  alapos  tisztogatás  után.   Ovatosan  és  mérsékelten    öntözzünk.   Csökkentsük  a  permetezést  is -  természetesen  a  szóban  forgó  helyiségekben  uralkodó  páraviszonyoknak  megfelelően !   A  lombhullató cserepes  növényeket  a  lomb  elhullatása  után  azonnal  vigyük  fagymentes  pincébe.  A  nyugvó  gumókat  és  hagymákat  vegyük  ki  a  cserepekből  és  száraz  helyiségben  tároljuk.  A  jácintokat  téli  hajtás  céljából  állítsuk  üvegedényekbe. 

  • NOVEMBER

 

A  hüvös  helyiségben  álló  szobanövényeket,  pl.  a  kaktuszokat  csak  egészen  gyéren  öntözzük,  mert  különben  rothadásnak  indulnak.   Csakis  enyhén  meglangyosított  vízzel  öntözzünk !   A  levélnövényeket -  főleg  akkor,  ha  azok  fütött  szobában  vannak -  rendszeresen  mossuk  le.   Az  ősszel  elvirágzott  növényeket  vágjuk  vissza  és  állítsuk  hüvös  helyre.   Az  először  elültetett  hagymás  virágokat  kiszabadítjuk  a  leföldelésből,  és  meleg  szobába  visszük  őket,  hogy  hajtásukat  megkezdhesük.

  • DECEMBER

  

Az  öntözéssel  a  növények  elhelyezésére  szolgáló  helyiség  mindenkori  hőmérsékletéhez  igazodjunk,  a  hüvös  helyiségben  tartott  növényeket  csak  egésszen  kevéssé  szabad  öntözni ;  hideg  huzattól  óvjuk  növényeinket ;  lehetőleg  világos  helyet  válasszunk  valamennyiük  számára.   Még  a  pincében  átteleltetett  növényeket  is kell hébe- hóba  öntözni,  nehogy  a  gumók  teljesen  kiszáradjanak.   A  kankalinokat  az  elvirágzás  után  következő  évben  való  tovább termesztés  céljára  helyezzük  hüvös  és  száraz  pincébe.   A  cserepekbe  ültetett  virághagymákat  és  gumókat  csoportosan  szedjük  fel  a  földelésből  és  állítsuk  be  hajtatásra.   Amint  megindul  a  hajtások  fejlődése,  rögtön  tegyük  növényeinket  lehetőleg  világos  helyre,  ablak  közelébe.

 

                                        -------------

Növényeink  öntözésére  legalkalmasabb  a  nem  szenyezett  helyen  gyűjtött  esővíz  és  az  ivásra  alkalmas  tisztaságú  víz,  amely  lágy  (kevés  oldott  sót  tartalmaz )  és  semleges  vagy  enyhén  savas  kémhatású.  A  lágy  víz  nem  okoz  levélszineződést,  mint  a  meszes  víz  mésztartalma.  Amelyik  vízben  a  szappan  jól  oldódik,  az  legalább  annyira  lágy,  hogy  --  a  mészkerülő  növények  kivételével  --  valamennyi  növény  öntözésére  felhasználható.  Ha  ellenben  csak  alig  vagy  egyáltalán  nem  habzik  benne  a  szappan,  a  víz  túlságosan  kemény.  A  túlságosan  keménynek  talált  vizet  meglágyíthatjuk!  Ehhez  elég  öntözés  előtt  alaposan  felforralni,  majd  lehűteni  a  vizet.  Így  egyútal  a  klórt  is  eltávolítjuk  a  városi  vezetékből,  amire  a  szobanövények  ugyancsak  érzékenyek.   Lágyítjuk  az  öntözővizet  savval  is  (10  literként  elegendő  fél  gramm  oxálsav ;  tájékoztatásul  :  1  mokkáskanál  kb.  1 grammos ).

 

                                         -------------

A  tél  nyugalmi  időszak  a  növények  életében.  Életfolyamataik  lelassulnak,  s  ha  teleltetésükre  külön  helyiség  akad,  az  átlagos  hőmérséklet  nem  haladhatja  meg  a  15 - 18 C - fokot,  s  ugyanakkor  öntözni  is  keveset  kell,  míg  tart  a  tél.  A  túlzott  meleg  és  a  sok  nedvesség  ugyanis  --  kevés  fényben  --  felfokozza  a  növények  növekedését,  azok  felnyurgulnak  és  elgyengülnek.   Leggyakrabban  mégis  a  szobában  kell  teleltetnünk  növényeinket.  Ott  viszont  úgy  kell  ápolnunk  őket,  mintha  nyár  lenne.  Elhelyezésükben  ezért  a  legfontosabb  :  fényigényük  kielégítése,  s  a  fényre  különféleképpen  érzékeny  fajtákat  tegyük  a  megfelelő  helyre.   Ugyanígy,  a  melegkedvelők  és  szárazságtűrőket  inkább  a  fűtőberendezéshez  közelebb  tegyük,  ám  sose  tegyünk  virágot  fűtőtestre!   A  növények  fázékonyak  is,  s  vigyáznunk  kell  a  téli  ablaknyitogatásra,  nem  szabad,  hogy  közvetlenül  áramoljon  a  növényekre  a  hideg  levegő!    Jól  kihasználhatók  még  a  növények  teleltetésére  a  nem  túl  forgalmas,  enyhén  fűtött  lépcsőházak,  ahol  a  bejárati  ajtótól,  a  szellőztető  ablaktól  távol  keressünk  helyet.

 

                                         -------------

Ügyelnünk  kell  a  virágok  öntöző  víz  hőmérsékletére.  Ez  akkor  a  legkedvezőbb,  ha  megközelítőleg  olyan,  mint  ama  helyiség  hőmérséklete,  ahol  a  növények  élnek.   Nem  lehet  minden  helyre  és  minden  növényre  érvényesen  meghatározni,  hányszor  és  milyen  vízmennyiséggel  ajánlatos  öntözni.  Az  erős  fényben  élő,  a  napsütésnek  közvetlenül  kitett  növényeket  --  különösen,  ha  környezetük  hőmérséklete  is  magas  --  naponta,  sőt  olykor  napjában  többször  is  öntözni  kell  ahhoz,  hogy  talajuk  megfelelő  nedvességű  maradjon.

Azonos  hőviszonyok  közepette  annál  ritkábban  kell,  öntözni,  minél  rövidebb  ideig  és  minél  gyengébb  fényt  kapnak  az  illető  növények.  ( Olyan  helyen  pl.,  ahol  központi  fűtés  müködik,  tehát  a  levegő  egyenletesen  meleg,  a  páratartalom  pedig  alacsony,  még  kedvező  fényviszonyok  esetén  is  hetenként,  vagy  akár  többször  is  egy  héten  öntözni  kell.)

A  házban  nevelhető  növények  többsége  közepes  vízigényű.  Ez  azt  jelenti  hogy  általában  addig  nem  kivánnak  új  öntözést,  amíg  ültetőanyagukból  nedves  szemcsék  tapadnak  a  felületükön  végighúzott  ujunkra,  s  a  felszínük  alól  2 - 4 cm  mélyen  kicsippentve  belőlük,  tapadnak  és  szárazak,  porlanak,  akkor  öntöznünk  kell.   Alkalmanként  annyi  víz  lehet  elegendő,  amennyi  még  könnyen  beivódik  a  felületről.   Ha  a  beszivárgó  víz  után  töltve  a  többi  már  megmarad  a  felszínen,  és  csak  igen  lassan  szivárog  le,  fejezzük  be  az  öntözést!