SZOBA ERKÉLYNÖVÉNYEK GONDOZÁSA
- JANUÁR
A belső ablak párkányon és a két ablak között tartott növényeket éjszakára ajánlatos a szobába vinni, főleg olyankor, ha a külső hőmérséklet nagyon alacsony. Viszonylag enyhe időjárás esetén célszerü gyakran és alaposan szellőztetni, mindenekelőtt azonban a pincehelyiségekben, ahol növényeket teleltetünk, de a huzattól óvjuk növényeinket. Az öntözést nagy körültekintéssel végezzük. Virágzó cserepes növényeket csak mérsékelten, nyugalmi állapotban levő levél- és virág- dísznövényeket pedig csak kevéssé öntözzük. Minimálisra csökentsük a kaktuszok és pozsgás növények öntözését, de arra ügyeljünk, hogy a növény teste ki ne száradjon. Lehetőleg csak állott vízzel öntözzünk. A hervadó virágokat és elszáradó leveleket távolítsuk el. A levélnövényeket rendszeresen mossuk le. Figyeljük, nem jelennek-e meg növényeinken kártevők. A virágzó növényeket ne tartsuk túl meleg helyen, így meghosszabbíthatjuk virágzásuk időtartalmát.
- FEBRUÁR
A nyugalmi állapotban levő növényeket hűvös és csak mérsékelten párás helyiségekben kell tartani, de ugyanezt tesszük azokkal a télen virágzó növényekkel is, amelyeket a virágzás befejeződése után visszavágtunk. A már elvirágzott növények hagymáit is hüvös helyen tartsuk, és a levelek elsárgulása után a vizet fokozatosan meg kell vonni tőlük. A teljesen lombtalanná vált hagymákat tisztítsuk meg a felületükre tapadt földtől, és rakjuk őket száraz helyre. A tárolásukra szolgáló helyiséget enyhébb időben alaposan szellőztessük ki, és ha erős a napsütés, a túlzott felmelegedéstől is óvjuk ; a levél- dísznövényeket meleg vízzel permetezzük. A cserjék és bokrok, sőt a lágyszárú növények dugványozással való szaporítását már megkezdhetjük.
- MÁRCIUS
Enyhe időben bőségesen öntözzünk, a levélnövényeket pedig permetezzük. Szellőztessünk rendszeresen ! A pincében teleltetett cserepes növényeket ültessük át, vágjuk vissza és állítsuk világos helyre. Az elvirágzott növényekkel most is ugyanazt tesszük, mint az előző hónapban. Földbe kerülhetnek az ősz óta nyugvó hagymák és gumók is. A kaktuszok ebben a honapban újra növekedésnek indulnak, s éppen ezért most már jobban öntözhetjük őket ! A dugványozást tovább folytathatjuk, s a magvetést is meg lehet kezdeni.
- ÁPRILIS
Az időjárás melegebbé válásával párhuzamosan az öntözést is fokozzuk, és gyakran szellőztessünk. Az idősebb cserepes növényeket ültessük át. Az átültetés után mintegy 4 hétig valamivel melegebb helyen tartsuk növényeinket ; az ilyenkor szükséges magas páratartalmat feltétlenül biztosítsuk, de a gyökerek teljes megeredéséig legyünk óvatosak az öntözéssel. Azokat az idősebb növényeinket, amelyeknek átültetése nem látszik indokoltnak, kezdjük el tápsóoldatokkal öntözni, mégpedig 3- 4 hetes időközökben. A magvetést és a dugványozást folytassuk tovább. Az előző vetések magoncait ültessük át ; szükség esetén vissza is metszhetjük őket, hogy jobban bokrosodjanak. Az erkélynövények magvait is vessük el..
- MÁJUS
A kemény lombú növényeket, az ún. hidegháziakat lehetőség szerint vigyük ki a szabadba ; az érzékenyebb fajokat mindenesetre csak a májusi fagyok után, s az egyes fajok sajátságos igényeit mindenkor a legmesszebbmenően vegyük figyelembe. Cserepüket, hordójukat a kiszáradás megakadályozása végett sülyesszük a földbe. A kaktuszokat szélvédett, napos helyre állítsuk. A szobában maradt növényeinket óvjuk a tűző napsűtéstől. A mindenkori időjárásnak megfelelően öntözzünk ; a cserepek mindig legyenek nedvesek. Nagyobb melegben többször permetezzünk állott vízzel, hogy növeljük a levegő páratartalmát. Az idősebb át nem ültetett növényeket 14 naponként híg tápsóoldattal locsoljuk. Nagyon ügyeljünk, nem látunk-e kártevőket. Az erkélynövényeket kiültethetjük.
- JÚNIUS
A szobanövényeket - ha ezt igénylik - állítsuk az árnyékba ; szellőztessünk, öntözzünk, permetezzünk. Tűző napsütés esetén biztosítsunk egy kis árnyékot növényeinknek. A mindenkori, szükségletnek megfelelően öntözzünk. A tápsóoldatokkal való trágyázást folytassuk. A kártevők esetleges megjelenését is nagy figyelemmel kisérjük ; a nagyobb növények leveleit gyakran mossuk le. Az örökzöld növényeket ilyenkor szaporítsuk dugványozzással.
- JÚLIUS
Ha csak lehetséges vigyük a legtöbb szobanövényünket a szabadba. Az árnyékolás ,öntözés, permetezzés tápsóoldattal való trágyázás ugyanúgytörténjék ,mint az előző honapokba. A tavaszi vetésekből származó növényk és dugványok árnyékolására nagyon ügyeljünk. A muskátliról nyári dugványoka is nyerhetünk.
- AUGUSZTUS
A teendők általába véve ugyanazok, mint juliusban. A legjobb hely a növényeink számára most is a szabadban van Az örökzöld növényekről még egyszer nyerhetünk dugványoka kaktuszokat és a pozsgáslevelü növényeket fokozatosan telepítsük vissza a szobába. A hónap vége felé a korai tulipánokat, jácintokat és nárciszokat az elkövetkező téli hajtás céljára már cserepekbe ültetjük, és hogy jól meggyökeresedjenek, a cseréppel együtt 20 cm mélyre beássuk őket a földbe.
- SZEPTEMBER
Az időjárásnak megfelelően megkezdjük a szobanövények visszatelepitését, mégpedig legelőször a különösen érzékeny fajokét ; a fuxiák, muskátlik, azáleák még a szabadban maradhatnak, de a hideg őszi esőkkel szemben már némi védelmet kell biztosítanunk számukra. A visszatelepítés előtt még egyszer gondosan át kell vizsgálnunk minden növényünket, nem találunk-e rajtuk valamilyen kártevőt. A cserepeket gondosan tisztitsuk meg a földtől, mohától. Azokat a hagymákot, gumókot és cserjéket, amelyeket a tél folyamán kivánunk majd kihajtatni, a megfelelő edényekbe ültetjük. Azoknak a hagymás és gumós növényeknek, amelyek a nyáron már elvirágoztak, egyre kevesebb vizet adunk, hogy a hagymák beérhessenek.
- OKTÓBER
Az éjszakai fagyok beállta előtt az utolsó cserepes növényünket is visszavisszük a szobába természetesen alapos tisztogatás után. Ovatosan és mérsékelten öntözzünk. Csökkentsük a permetezést is - természetesen a szóban forgó helyiségekben uralkodó páraviszonyoknak megfelelően ! A lombhullató cserepes növényeket a lomb elhullatása után azonnal vigyük fagymentes pincébe. A nyugvó gumókat és hagymákat vegyük ki a cserepekből és száraz helyiségben tároljuk. A jácintokat téli hajtás céljából állítsuk üvegedényekbe.
- NOVEMBER
A hüvös helyiségben álló szobanövényeket, pl. a kaktuszokat csak egészen gyéren öntözzük, mert különben rothadásnak indulnak. Csakis enyhén meglangyosított vízzel öntözzünk ! A levélnövényeket - főleg akkor, ha azok fütött szobában vannak - rendszeresen mossuk le. Az ősszel elvirágzott növényeket vágjuk vissza és állítsuk hüvös helyre. Az először elültetett hagymás virágokat kiszabadítjuk a leföldelésből, és meleg szobába visszük őket, hogy hajtásukat megkezdhesük.
- DECEMBER
Az öntözéssel a növények elhelyezésére szolgáló helyiség mindenkori hőmérsékletéhez igazodjunk, a hüvös helyiségben tartott növényeket csak egésszen kevéssé szabad öntözni ; hideg huzattól óvjuk növényeinket ; lehetőleg világos helyet válasszunk valamennyiük számára. Még a pincében átteleltetett növényeket is kell hébe- hóba öntözni, nehogy a gumók teljesen kiszáradjanak. A kankalinokat az elvirágzás után következő évben való tovább termesztés céljára helyezzük hüvös és száraz pincébe. A cserepekbe ültetett virághagymákat és gumókat csoportosan szedjük fel a földelésből és állítsuk be hajtatásra. Amint megindul a hajtások fejlődése, rögtön tegyük növényeinket lehetőleg világos helyre, ablak közelébe.
-------------
Növényeink öntözésére legalkalmasabb a nem szenyezett helyen gyűjtött esővíz és az ivásra alkalmas tisztaságú víz, amely lágy (kevés oldott sót tartalmaz ) és semleges vagy enyhén savas kémhatású. A lágy víz nem okoz levélszineződést, mint a meszes víz mésztartalma. Amelyik vízben a szappan jól oldódik, az legalább annyira lágy, hogy -- a mészkerülő növények kivételével -- valamennyi növény öntözésére felhasználható. Ha ellenben csak alig vagy egyáltalán nem habzik benne a szappan, a víz túlságosan kemény. A túlságosan keménynek talált vizet meglágyíthatjuk! Ehhez elég öntözés előtt alaposan felforralni, majd lehűteni a vizet. Így egyútal a klórt is eltávolítjuk a városi vezetékből, amire a szobanövények ugyancsak érzékenyek. Lágyítjuk az öntözővizet savval is (10 literként elegendő fél gramm oxálsav ; tájékoztatásul : 1 mokkáskanál kb. 1 grammos ).
-------------
A tél nyugalmi időszak a növények életében. Életfolyamataik lelassulnak, s ha teleltetésükre külön helyiség akad, az átlagos hőmérséklet nem haladhatja meg a 15 - 18 C - fokot, s ugyanakkor öntözni is keveset kell, míg tart a tél. A túlzott meleg és a sok nedvesség ugyanis -- kevés fényben -- felfokozza a növények növekedését, azok felnyurgulnak és elgyengülnek. Leggyakrabban mégis a szobában kell teleltetnünk növényeinket. Ott viszont úgy kell ápolnunk őket, mintha nyár lenne. Elhelyezésükben ezért a legfontosabb : fényigényük kielégítése, s a fényre különféleképpen érzékeny fajtákat tegyük a megfelelő helyre. Ugyanígy, a melegkedvelők és szárazságtűrőket inkább a fűtőberendezéshez közelebb tegyük, ám sose tegyünk virágot fűtőtestre! A növények fázékonyak is, s vigyáznunk kell a téli ablaknyitogatásra, nem szabad, hogy közvetlenül áramoljon a növényekre a hideg levegő! Jól kihasználhatók még a növények teleltetésére a nem túl forgalmas, enyhén fűtött lépcsőházak, ahol a bejárati ajtótól, a szellőztető ablaktól távol keressünk helyet.
-------------
Ügyelnünk kell a virágok öntöző víz hőmérsékletére. Ez akkor a legkedvezőbb, ha megközelítőleg olyan, mint ama helyiség hőmérséklete, ahol a növények élnek. Nem lehet minden helyre és minden növényre érvényesen meghatározni, hányszor és milyen vízmennyiséggel ajánlatos öntözni. Az erős fényben élő, a napsütésnek közvetlenül kitett növényeket -- különösen, ha környezetük hőmérséklete is magas -- naponta, sőt olykor napjában többször is öntözni kell ahhoz, hogy talajuk megfelelő nedvességű maradjon.
Azonos hőviszonyok közepette annál ritkábban kell, öntözni, minél rövidebb ideig és minél gyengébb fényt kapnak az illető növények. ( Olyan helyen pl., ahol központi fűtés müködik, tehát a levegő egyenletesen meleg, a páratartalom pedig alacsony, még kedvező fényviszonyok esetén is hetenként, vagy akár többször is egy héten öntözni kell.)
A házban nevelhető növények többsége közepes vízigényű. Ez azt jelenti hogy általában addig nem kivánnak új öntözést, amíg ültetőanyagukból nedves szemcsék tapadnak a felületükön végighúzott ujunkra, s a felszínük alól 2 - 4 cm mélyen kicsippentve belőlük, tapadnak és szárazak, porlanak, akkor öntöznünk kell. Alkalmanként annyi víz lehet elegendő, amennyi még könnyen beivódik a felületről. Ha a beszivárgó víz után töltve a többi már megmarad a felszínen, és csak igen lassan szivárog le, fejezzük be az öntözést!