MINDIG ÉRDEKESSÉGEK LESZNEK
- A Nap gyűrű
A Egy japán és amerikai-holland-angol tudósokból álló csillagász-csoport bejelentette, hogy négy porgyűrüt fedezett fel naprendszerünkben. A japán csoport, az 1983 junius 11-i napfogyatkozást kihasználva, 15 cm átmérőjű, infravörös hullámú teleszkóppal és rendkivül érzékeny televízios kamerával felszerelt légballont bocsátott fel Indonézia fölé, 30 kilométeres magasságba. A kamera lencséjére illesztett korongal láthatatlanná tették a Hold által eltakart Nap difúz fényét. A 3 perc és 5 másodperc időtartamu napfogyatkozás alatt a berendezés, amelynek iránybeállítási precizitása a 15 ívmásodperces eltérés határain belül mozgott, nyolc külömböző hullámsávon figyelte meg aNap körüli térséget, a látható és az infravörös sugártartományban. A földi légkör és napfény hatását kiszürve, lapos porgyürüt észlelt a Naptól 3,8 sugártávolságra, vagyis mintegy 2,7 millió kilométerre. A körülbelül egymillió tonna sziliciumporból álló, 1300 c-fok hőmérsékletű porgyűrű valószínüleg annak az ősködnek rég keresett maradványa, amelyből 4,5 milliárd évvel ezelőtt naprendszerünk keletkezett. nem sokkal ezután az infravörös sugaras IRÁS csillagászati műhold három más porgyűrűt térképezett fel a Naptól nagyobb távolságra, 2,3 és 3,3 asztronómiai egységre ( egy asztronómiai egység 150 millió km. ) levő pályán. Ezek a gyürük vékonyak és összefüggőek, és valószínüleg kapcsolódnak a Mars és a Jupiter pályája között gravitáló aszteroida-övhöz. A középső gyűrű valószinüleg stabil, és állandóan feltöltődik az aszteroidák összeütközése nyomán keletlező porral. A másik kettő - a Földről nézve egyik alatta, másik fölötte helyezkedik el, 9 fokkal - feltehetően annak tulajdoníthatóan alakult ki, hogy üstökös haladt át az aszteroida-övön. A gyürük mindegyikének anyagtömege hozzávetőlegesen megfelel egy körülbelül 1 kilométer átmérőjű aszteroida tömegének.
- A robot mint szabómester
A volt Szovjetunioban PTK - 100 jelzéssel kifejlesztett robot a szabómester szerepét tölti be. Elektronikus módszerekkel vesz méretet, mégpeddig úgy, hogy egy érzékelő készülék fűggőleges mozgással letapogatja a testfelületet, s az adatokat komputerbe kartotékálja a méreteket, a kartoték pedig bármikor rendelkezésre áll a megvarrandó ruha kiszabásához. De nemcsak ennyit tud PTK. A megrendelő igénye szerint elképzeli a ruhamodelt és elkészíti a szabásmintát - a kartotékon szereplő adatok figyelembevételével. A többit játszva megcsinálja a szabosegéd vagy a varrónő.
- ,Könyvelés" a kőkorszakban
Amikor a dél-amerikai paleontologusok felfedezték az Amazonas menti barlangrajzokat, azt hitték, hogy azok csupán díszítőelemei az új kőkorszakbeli településeknek. A későbbi tanulmányok azonban arra a következtetésre vezettek, hogy a rajzoknak hasznos rendeltetésük volt. A guyanai Williams profeszor tanulmányai alapján kimutatta, hogy a rajzok afféle élelemtartalék- listák. Leleményes számítási rendszer alapján rajzos nyílvántartást vezettek a vadászatok eredményeiről, azaz az elejtett állatokról, illetve az elfogyasztott húsmennyiségről. Williams profeszor szerint a zsákmány általában szegényes lehetett, s emiatt az emberek nem élhettek beosztás nélkül. A rajzokon más színnel tüntették fel a tartalékot, más színnel jegyezték a fogyasztást. És a mérlegnek, nyílvánvalóan, mindig aktívnak kellet lennie, hiszen a hiány egyet jelentett volna az éhhalál
- Legmodernebb betegség
A legmodernebb betegség az, amelyben a felhőkarcolók lakoi szenvednek. A Wall Street Journal nemrég megírta, hogy egy 45 emeletes New York-i felhőkarcolót egy nagyobb szélvihar idején ki kellett üríteni, olyannyira megrendült, és többek között valamennyi ablaka eltörött. Az Egyesült Államokban körülbelül tizenöt olyan felhőkarcoló van, amely rendkivüli érzékeny az erősebb szélviharokra. Ilyenkor komolyan megrongálódik, nem szólva a lakókról, akik nem lebecsülendő lelki válságot élnek át. De sokkal nagyobb az olyan felhőkarcolóknak a száma, amely szilárdan ellenál ugyan a szélviharnak, csak éppen valamennyi felvonója zsongani kezd, s a tetők, valamint a falak ijesztő hangokat adnak. Egy massachusettsi kutatóintézet adatai szerint nagyobb szélviharok idején a felhőkarcolokban tartozkodókat szédülés fogja el, fejfájás, hányinger. Ilyenformán valóban modern betegségről beszélhetünk, amely leginkább a tengeribetegséghez hasonlít.
- A nagyvárosok klímája
az időjárásban is érződik az emberi tevékenység hatása. Különösen a nagyvárosokban figyelhető meg az energiagazdálkodás befolyása a hőmérséklet alakulására. A házak fűtésének, a gyáraknak, a forgalomnak stb. az a következménye, hogy a városok évi átlagos hőmérséklete 1°C-fokkal magasabb, mint környezetüké, sok esetben pedig még nagyobb külömbséget is tapasztaltak. A melegebb városi levegőnek azonban még más hatása is van : megnyújtja a vegetációs időtartamokat, csökken a fagypont alatti hőmérsékletű napok száma, és ritkább lesz a hóesés. Az USA- ban például az 1°C-fokkal magasabb évi középhőmérséklet az ottani kontinentális klímában olyan, mintha a város 100 kilométerrel délebre feküdne. Nyugat- Európában a tenger befolyása következtében ez a hatás még nagyobb. München esetében például megállapították, hogy a város energialeadása a Nap által szolgáltatott energia 19 százalékát teszi ki, tehát ilyen mértékben növekszik meg a város által kapott energiamenynyiség. A levegő hőmérsékletet még tovább emeli annak széndioxid- és portartalma, mert ez növeli a levegő hőelnyelő - képességét. Ebben a környezetben nemcsak a hőmérséklet, hanem az évi csapadékmennyiség is nő. Hasonló vizsgálatot folytattak a Ruhr - vidéken is. Itt a járulékos hőleadás a napsugárzásból származó hőnek 10 százaléka. Ezeken a melegebb helyeken az évi középhőmérséklet mitegy 0,5- 1°C- fokkal magasabb a környező vidékekénél. Ezzel egyidőben a zivatarok alatt leesett csapadék mennyisége legalább 5 százalékkal több, a napsütéses órák száma pedig5- 10 százalékkal kevesebb. Télen ezek a külömbségek még szembetűnőbbek. A energiafelhasználás növekedésével persze ez a hatás is egyre erősödik. Egxesek szerint a levegő hőmérsékletének további növekedésével eljutnak oda, hogy majd szükségtelenné válik a fűtés. Ha ugyanis megmarad az energiafelhasználás növekedésének mostani üteme, legkorábban 90, legkésőbb 230 éven belül a városi külső levegő hőmérséklete már nem fog 20°C- fok alá sülyedni.
