Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MINDIG ÉRDEKESSÉGEK LESZNEK

 

  •  A  Nap gyűrű

Egy  japán  és  amerikai-holland-angol  tudósokból  álló  csillagász-csoport  bejelentette,  hogy  négy  porgyűrüt  fedezett  fel  naprendszerünkben.   A  japán  csoport,  az  1983  junius  11-i  napfogyatkozást  kihasználva,  15 cm  átmérőjű,  infravörös  hullámú  teleszkóppal  és  rendkivül  érzékeny  televízios  kamerával  felszerelt  légballont  bocsátott  fel  Indonézia  fölé,  30  kilométeres  magasságba.   A  kamera  lencséjére  illesztett  korongal  láthatatlanná  tették  a  Hold  által  eltakart  Nap  difúz  fényét.   A  3  perc  és  5  másodperc  időtartamu  napfogyatkozás  alatt  a  berendezés,  amelynek  iránybeállítási  precizitása  a  15  ívmásodperces  eltérés  határain  belül  mozgott,  nyolc  külömböző  hullámsávon  figyelte  meg  aNap  körüli  térséget,  a  látható  és  az  infravörös  sugártartományban.   A  földi  légkör  és  napfény  hatását  kiszürve,  lapos  porgyürüt  észlelt  a  Naptól  3,8  sugártávolságra,  vagyis  mintegy  2,7  millió  kilométerre.   A  körülbelül  egymillió  tonna  sziliciumporból  álló,  1300 c-fok  hőmérsékletű  porgyűrű  valószínüleg  annak  az  ősködnek  rég  keresett maradványa,  amelyből  4,5  milliárd  évvel  ezelőtt  naprendszerünk  keletkezett.  nem  sokkal  ezután  az  infravörös  sugaras  IRÁS  csillagászati  műhold  három  más  porgyűrűt  térképezett  fel  a  Naptól  nagyobb  távolságra,  2,3  és  3,3  asztronómiai  egységre ( egy  asztronómiai  egység  150  millió  km. )  levő  pályán.   Ezek  a  gyürük  vékonyak  és  összefüggőek,  és  valószínüleg  kapcsolódnak  a  Mars  és  a  Jupiter  pályája  között  gravitáló  aszteroida-övhöz.   A  középső  gyűrű  valószinüleg  stabil,  és  állandóan  feltöltődik  az  aszteroidák  összeütközése  nyomán  keletlező  porral.   A  másik  kettő - a  Földről  nézve  egyik  alatta,  másik  fölötte  helyezkedik  el,  9 fokkal  -  feltehetően  annak  tulajdoníthatóan  alakult  ki,  hogy  üstökös  haladt  át  az  aszteroida-övön.   A  gyürük  mindegyikének  anyagtömege  hozzávetőlegesen  megfelel  egy  körülbelül  1  kilométer  átmérőjű  aszteroida  tömegének.

 

  • A  robot  mint  szabómester

 A  volt  Szovjetunioban  PTK - 100  jelzéssel  kifejlesztett  robot  a  szabómester  szerepét  tölti  be.   Elektronikus  módszerekkel  vesz  méretet,  mégpeddig  úgy,  hogy  egy  érzékelő  készülék  fűggőleges  mozgással  letapogatja  a  testfelületet,  s  az  adatokat  komputerbe  kartotékálja  a  méreteket,  a  kartoték  pedig  bármikor  rendelkezésre  áll  a  megvarrandó  ruha  kiszabásához.   De  nemcsak  ennyit  tud  PTK.   A  megrendelő  igénye  szerint  elképzeli  a  ruhamodelt  és  elkészíti  a  szabásmintát -  a  kartotékon  szereplő  adatok  figyelembevételével.   A  többit  játszva  megcsinálja  a  szabosegéd  vagy  a  varrónő.

 

  • ,Könyvelés"  a  kőkorszakban

Amikor  a  dél-amerikai  paleontologusok  felfedezték  az  Amazonas  menti  barlangrajzokat,  azt  hitték,  hogy  azok  csupán  díszítőelemei  az  új  kőkorszakbeli  településeknek.   A  későbbi  tanulmányok  azonban  arra  a  következtetésre  vezettek,  hogy  a  rajzoknak  hasznos  rendeltetésük  volt.   A  guyanai  Williams  profeszor  tanulmányai  alapján  kimutatta,  hogy  a  rajzok  afféle  élelemtartalék- listák.   Leleményes  számítási  rendszer  alapján  rajzos  nyílvántartást  vezettek  a  vadászatok  eredményeiről,  azaz  az  elejtett  állatokról,  illetve  az  elfogyasztott  húsmennyiségről.   Williams  profeszor  szerint  a  zsákmány  általában  szegényes  lehetett,  s  emiatt  az  emberek  nem  élhettek  beosztás  nélkül.   A  rajzokon  más  színnel  tüntették  fel  a  tartalékot,  más  színnel  jegyezték  a  fogyasztást.   És  a  mérlegnek,  nyílvánvalóan,  mindig  aktívnak  kellet  lennie,  hiszen  a  hiány  egyet  jelentett  volna  az  éhhalál

 

  • Legmodernebb  betegség

A  legmodernebb  betegség  az,  amelyben  a  felhőkarcolók  lakoi  szenvednek.   A  Wall  Street  Journal  nemrég  megírta,  hogy  egy  45  emeletes  New  York-i  felhőkarcolót  egy  nagyobb  szélvihar  idején  ki  kellett  üríteni,  olyannyira  megrendült,  és  többek   között  valamennyi  ablaka  eltörött.   Az  Egyesült  Államokban  körülbelül  tizenöt  olyan  felhőkarcoló  van,  amely  rendkivüli  érzékeny  az  erősebb  szélviharokra.   Ilyenkor  komolyan  megrongálódik,  nem  szólva  a  lakókról,  akik  nem  lebecsülendő  lelki  válságot  élnek  át.   De  sokkal  nagyobb  az  olyan  felhőkarcolóknak  a  száma,  amely  szilárdan  ellenál  ugyan  a  szélviharnak,  csak  éppen  valamennyi  felvonója  zsongani  kezd,  s  a  tetők,  valamint  a  falak  ijesztő  hangokat  adnak.   Egy  massachusettsi  kutatóintézet  adatai  szerint  nagyobb  szélviharok  idején  a  felhőkarcolokban  tartozkodókat  szédülés  fogja  el,  fejfájás,  hányinger.   Ilyenformán  valóban  modern  betegségről  beszélhetünk,  amely  leginkább  a  tengeribetegséghez  hasonlít.

 

  • A  nagyvárosok  klímája

  az  időjárásban  is  érződik  az  emberi  tevékenység  hatása.  Különösen  a  nagyvárosokban  figyelhető  meg  az  energiagazdálkodás  befolyása  a  hőmérséklet  alakulására.   A  házak  fűtésének,  a  gyáraknak,  a  forgalomnak  stb.  az  a  következménye,  hogy  a  városok  évi  átlagos  hőmérséklete  1°C-fokkal  magasabb,  mint  környezetüké,  sok  esetben  pedig  még  nagyobb  külömbséget is  tapasztaltak.   A  melegebb  városi  levegőnek  azonban  még  más  hatása  is  van :  megnyújtja  a  vegetációs  időtartamokat,  csökken  a  fagypont  alatti  hőmérsékletű  napok  száma,  és  ritkább  lesz  a  hóesés.  Az  USA- ban  például  az  1°C-fokkal  magasabb  évi  középhőmérséklet  az  ottani  kontinentális  klímában  olyan,  mintha  a  város  100  kilométerrel  délebre  feküdne.   Nyugat- Európában  a  tenger  befolyása  következtében  ez  a  hatás  még  nagyobb.  München  esetében  például  megállapították,  hogy  a  város  energialeadása  a  Nap  által  szolgáltatott  energia  19  százalékát  teszi  ki,  tehát  ilyen  mértékben  növekszik  meg  a  város  által  kapott  energiamenynyiség.  A  levegő  hőmérsékletet  még  tovább  emeli  annak  széndioxid-  és  portartalma,  mert  ez  növeli  a  levegő  hőelnyelő - képességét.  Ebben  a  környezetben  nemcsak  a  hőmérséklet,  hanem  az  évi  csapadékmennyiség  is  nő.  Hasonló  vizsgálatot  folytattak  a  Ruhr - vidéken  is.  Itt  a  járulékos  hőleadás  a  napsugárzásból  származó  hőnek  10  százaléka.  Ezeken  a  melegebb  helyeken  az  évi  középhőmérséklet  mitegy  0,5- 1°C- fokkal  magasabb  a  környező  vidékekénél.  Ezzel  egyidőben  a  zivatarok  alatt  leesett  csapadék  mennyisége  legalább  5  százalékkal  több,  a  napsütéses  órák  száma  pedig5- 10  százalékkal  kevesebb.   Télen  ezek  a  külömbségek  még  szembetűnőbbek.  A  energiafelhasználás  növekedésével  persze  ez  a  hatás  is  egyre  erősödik.  Egxesek  szerint  a  levegő  hőmérsékletének  további  növekedésével  eljutnak  oda,  hogy  majd  szükségtelenné  válik  a  fűtés.  Ha  ugyanis  megmarad  az  energiafelhasználás  növekedésének  mostani  üteme,  legkorábban  90,  legkésőbb  230  éven  belül  a  városi  külső  levegő  hőmérséklete  már  nem  fog  20°C- fok  alá  sülyedni. 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.