Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KERTI TRÜKKÖK

 

  •  TALAJGONDOK

Sokesetben kertünktalaja nem ideális   vagy tulságosan laza ,homokos ,vagykötött  agyagos.    Ám  e  szerkezeten  lehet  és  kell  javítani.   A  homoktalaj  hátránya,   hogy  könyen  átereszti  a  vízet,  a  benne  élő  növények legtöbbször  szárazságtól  szenvednek.   Kevés  tápanyagoz    tartalmaz,  szélverésben  nem  védi  eléggé  a  növényeket.   Előnye  viszont,  hogy  könnyen  felmelegedik,  s  esős  időben  is  jól  járható,  művelhető.   Kötötebbé    tehető,  ha  őszi  ágyás  előtt  komposztot,  istálótrágyát  vagy  tőzeget   terítünk  el  rajta,  majd  ásással  a  földbe  jutatjuk.   Az  agyagtalaj  nehezen  engedi  át  a  vízet,  levegőtlen,  nehezen  művejhető,  viszont  több  tápanyagot  tartalmaz.  Javítását  szolgálhatja  az  ősszel  beásott  istálotrágya,  a  komposzt  és  a homok.

 

  •  ÉLETKÉPES  VETŐMAGOK

A  ház  körüli  kertben  egy- egy  zöldségféléből  általában  nem  ültetünk  be  nagy  területet,  ezért  a  tasakban  vásárolt  magvak  egy  részét  el  szoktuktenni  jövőre.   De  meddig  őrzi  meg  csíraképességét  egy- egy  növénymag,  hiszen  ha  történetesen  túl  sokáig  tartogatjuk,előfordulhat,  hogy  ki  sem  kél,  s  a  vetést  már  csak  későn  lehet  megismételni,  ez  pedig  igen  bizonytalanná    teszi  a  termés  beérését.   Sőt,  egyes  zöldségféléknél  eleve  reménytelen  az  ismételt  vetés !   Az  alábbi  példák  a  helyes  magtárolásban  több- kevesebb  bisztonsággal  használhatók.

6 - 8   évig  csíraképes :  görögdinnye,  sárgadinnye,  uborka,  spárgatök  és  a  sütőtök  magja.

4 - 5  évig  csíraképes :  káposztafélék,  fejes  saláta,  spenót,  retek,  paprika,  cikoria  magja.

3 - 4  évig  csíraképes :  borsó,  bab,  paradicsom,  vöröshagyma,  sárgarépa,  zeller,  cékla,  spárga  vetőmagja.

2 - 3  évig  eltartható :  peterzselyem,  édeskömény  magja..

A  többi  növénymagot  egy  éven  túl  ne  tároljuk !    A  magvakat  tartsuk  hüvös,  szellős,  száraz  helyen,  papír-  vagy  vászonzacskóban,  s  írjuk  rá,  hogy  mikortól  származik.

 

  •   MÉSZKERÜLŐ  NÖVÉNYEK

Kerti  növényeink  jó  része  közömbös  vagy  enyhén  savanyú  talajon  nő  a  legjobban,  s  meszes  talajban  hamar  kiégnek,  senyvednek.   Virágaink  közül  nem  szereti  meszet,  a  lúgot  a  rododendron,  az  azálea,  a  ciklámen,  abegónia,  a  hortenzia.   A  gyümölcsök  közül  ugyanilyen  a  szamóca,  az  áfonya,  az  alma.   A  zöldségek  közül  kimondottan  ,,alergiás"  a  mészre  a  paprika,  a  zeller,  és  a  peterzselyem ( de  a  többi  is  inkább  a  közömbös  talajt  kedveli ).   A  meszes  talajok  lúgosságát  csak  savanyú  kémhatású  műtrágyákkal,  tőzeggel  és  homokkal  lehet  semlegesíteni.   Az  ilyen  talajon  gazdálkodó  kertészek  legjobban  teszík,  ha  termesztett  növényeik  kiválogatásánál  a  talajviszonyokat  messzemenően  figyelembe  veszik !

 

  •   ,,MESZES"  NÖVÉNYEK

Bizonyos  növényfajták,  sajátosságaik  folytán,  fokozott  mészfelvételre  képesek  a  talajból,  ezek  nem  szeretik  az  ún.  savanyú  talajt.   Ám  ha  mégis  ilyenbe  vagyunk  kénytelenek  vetni  őket,  tudnunk  kell  javítani  talajt  mészháztartását.  Azt,  hogy  egy  talaj  meszes,  az  alábbi  kisérlettel  állapíthatjuk  meg :  tegyünk  egy  mogyorónyi  talajrögöt  tiszta  tányérra,  cseppentsünk  rá  közönséges  ecetet.   Ha  a  talajban  sok  a  mész,  rövidesen  erőteljes  pezsgés  indul  meg.   Ha  kevés,  a  pezsgés  vérszegény.   Kimondottan  ,,meszes"  kerti  növények  rozsák,  levendulák,  egyes  szőllőalanyok,  a  mandulla,  a  füge,  a  bab.   Javíthatjuk  a  talaj  meszességét,  ha  felületükre  mésztartalmú  anyagokat ( pétisó,  mésziszap,őröltégetett  mész  dolomitpór  stb.) szórunk  ki.    A  túlzások  elkerülése  végett,  jó  talajmeszesség  fokát  szakértővel  is  fölbecsültetni.

 

  • TARACKIRTÁS

Sok  bosszuságot  okozó  gyomnövény  kertjeinknek  a  tarack.   Bármilyen  talajonmegterem,    mélyen  gyökerezik.   A  földben  fejlődő,  ott  vízszinteshaladó  tarackjai  átjárják  a  földet  s  elszívják  a  termesztett  növény  elől  tápanyagokat  és  a  nedvességet.   Olykor  hegyes  végük  áthatól  az  élő  növényeken  is :  a  dália  gumoján,  akrumplin,  a  répán.Egy  idő  után  pedig   megerősödik  és  összefűgőszőnyeget  alkot.   Ha új  ágyást  akarunk megmüvelni  s  abban  taraczkot  találunk,  úgy  művelés  előtt  igyekezzünk  teljesen  leszámolni  vele.   Mivel  magja  könnyü,  s  a  szél, állatok- emberek  egyaránt  elhordozhatják,  még  a  gondosan  kezelt  kertben  is  megtelepszik;  ez  esetben  is  feladat  a  következetes  pusztítás !   Ősi  és  bevált  módszer :  felássuk ( lehetőleg  ásóvillával )  a  talajt,  a  tarackgyökereket  kiszedjük,  összegyűjtjük  és  elégetjük.  Ne  hagyjuk  őket  kupacban,  mert  újra  életre  kelnek !   A  legapróbb  gyökérdarabokat  is  szedjük  ki  a  földből,  mert  mindegyik  ujrafejlődik.  Az  így  megtisztított  területen  ajánlatos  egy  évig  rozsot  vagy  repcét  termeszteni,  mert  ezek  leárnyékolják  a  talajt és  elnyomják  a  tarack  esetleges  hajtásait.

 

  •  ÉLŐSÖVÉNY - TELEPÍTÉS

Hangulatosabbá  varázsolja  a  bekerített  kertet,  ugyanakkor  a  terület  mikroklimáját  is kedvezően  befolyásolja  az  élősövény.   Telepitését  sokféle  növényből  végezhetjük.    Alacsony  térelválasztó    sövény  lesz  a  gyöngyvesszőből,  a  hóbógyóból,  a  mályvából,  a  sóskaborbólyából.   Magas,  áthatolhatatlan  kerítést  alkot  a  lepényfa,  a  narancseper,  az  olajfűz  és  a  tűztövis.   Télen  is  zöldelő  sövények  lesznek  a  tiszafából,  tujából,  puszpángból,  babérmeggyből,  magyalból.   3 - 4  m  magas  sövénnyé  nevelhező  a  gyertyán,  az  orgona,  a  mezei  juhar  és  a  homoktövis.   Legjobb,  ha  ősszel  telepítünk  sövényt.  Ilyenkor  a  szabad  gyökerűek  is  kitartanak,  mert  a  télen  megerednek,  s  tavasszal  gyors  fejlődésnek  indulnak.   A  sövény  helyén  ássunk  50  cm  széles  és  ugyanannyi  mélységű  árkot,  javítsuk  meg  a  talaját,  s  öntözzük  be  alaposan  a  növényeket.   Az  ősszel  telepített  sövényt  tavasszal,  rügyfakadás  után  metszük  vissza,  hogy  ne  kapaszkodjanak  fel.   A  későbbi  években  a  sövényt  tavasszal  és  nyár  végén  nyírjuk,  alakítjuk.