HÁROMSZÉK ELŐISMERTETÉSE
A Szekelyföldnek legszebb, legérdekesebb s minden tekintetben legkitűnőbb részét kétségtelenül Háromszék alkotja. És ezen elsőségi osztályozás úgy természeti szépségeire alkalmazva, mint erkölcsi értelemben is áll, mert Háromszék nemcsak az összes Székelyföldnek, hanem az annyi nagyszerű vidéket felmutató erdélyi résznek is kétségtelenül legszebb pontját képezi ; és ha Háromszék természeti szépségekben ritkítja párját, ha tájfüzérének nagyszerűsége által kiemelkedik ; ha a természet áldásos kincseiben bővelkedik : erkölcsi becsben méginkább túlszárnyalja honunk minden más vidékét ; igen, mert e szék minden időben a hősök hazája volt, mert a múlt fényes fegyvertényeire, a nagy ősök dicső harcaira a közelmúltban még fényesebb, még dicsőbb tettek következtek, az utódok nem csak hűk voltak a nagy időket élt ősöknek híréhez, hanem azt még felül is múltákelannyira, hogy a XIX. század történelmének legfényesebb lapját Háromszék újabb kori eseményei foglalják el. Az 1848 - 49 -i szabadságharcban Háromszéket illeti meg a hősiességnek legdíszlőbb babérkoszorúja ; ezen szék volt az, mely Erdély teljes eleste után egymaga állt szembe a zsarnokságnak győzelmes seregeivel, ezen kis területnek maroknyi népe nyílt, semmi természeti védvonalt nem nyújtó vidéken három hónapig folytatta védelmi harcát akétszázezer oláh és szász nemzetőrrel egyesült, országot hódított győzelmében felfuvalkodott osztrák hadsereggel, szembeállott fegyver és lőkészlet nélkül, s elfogadta és folytatta a harcot nem a győzelem reményében, hanem Zrínyi hős halálára elkészülve.
Azonban a hősies elhatározás és a pillanat nagysága csodákat művelt ; fegyver, ágyú s lőkészlet mint varázsütésre állott elő, minden kézben fegyver villogott, mindenki rettenthetlen hőssé változott át, csapatok alakultak s gyűltek a szék minden pontjára : alkotva oly élő védfalakat, melyeken az ellen minden erőlködése dacára áttörni nem tudott, s környezve a vidéket a legyőzhetetlenségnek csodás nimbuszával mindaddig, míg Bem az ország túlsó felén megjelenve, a hősiességi verseny Erdély keleti és nyugati részén egyaránt nagyszerű tettekben nyilvánult.
Háromszék ez időben túltett önmagán ; mert a védelmi harcot támadó harccá változtatta át, s midőn az ellen egy részét sakkban tartva annyira nyugtalanítá, hogy orosz segélynek igénybe vételére szoríttatott ; másrészt erejének egy részét Bem seregéhez csatolva, kétszeresen osztakozott azon bámulatos hadjárat dicsőségében, mely rövid három hó lefolyta alatt Erdély kitisztítá az osztrák - orosz hadseregektől, sőt háromszéki székelyek voltak azok, kik a tömösi szorosnál (március 21 - én, 1849.) kihúzódó ellenségnek utócsapatait szétverték, s poggyászait elszedve csúfosan szalasztották ki a hazából. Nem kevesebb hősiességgel s gyakran győzelmesen harcolt Háromszék az oroszok inváziójakor is elannyira, hogy Háromszék területén még akkor is győzelmes csaták folytak, midőn Erdély már veszve volt, midőn Világosnál a szabadságnak sírját megásták. A csaták, melyek Háromszéket hazánk Lacedaemonjává tevék, e kötet folytán tüzetesebben lesznek tárgyalva : itt csak röviden említém azért, hogy olvasómat mintegy előkészítsem a beutazandó vidéknek erkölcsi becsére ; előrebocsátám azért, hogy az utazó tudhassa, minő nagyszerű nép által lakott vidékre vezetem ; de felhozám főleg azért, mert ezen nagy időknek dicső tényei kevéssé ismeretesek, mintha a történelem azok nagyszerűsége és rendkivüliségétől megdöbbenve, följegyzésével azért késnék, hogy az eposzra méltó tárgyat a költészetnek engedje át ; s ha én e munka folytán a páratlan hősiességet itt-ott fölemlítem, ha az események nagyszerűségét gyenge tollam kisszerű vonásaival kontárkodva ecsetelem, teszem azt azért, hogy azáltal a figyelmet felköltve, mintegy fölhívjam az avatottakat, rámutatva azon korunkat dicsőségének ragyogványával betzöltő tényekre, melyek a történészet és költészet felkarolására oly hálásan ajánlkoznak.
A dicsőség fénylő napjának sugarai világítják meg tehát Háromszéket, a szabadság és a polgárosodásnak e ledönthetetlen sorompoját, a haza biztonságának e megvívhatatlan fellegvárát, a Székelyföld határszélének ezen áttörhetlen védvonalát, Pannóniának e dicsőLacedaemonját, melynek népe a szabadság védelmében oly magasztos szerepet játszott, hogy ha a székelynek azt megelőzött múltjában nem lettek volna is nagy momentumai, ha az ősök hősiességben nem tündököltek volna is, Háromszék újabb történelmében újabb történelméből még akkor is minden fia igényt meríthetne arra, hogy a székely névre büszke és rátartó legyen.
Ily kedvező világításban tűnnek fel előttünk Háromszéknek szép virányai ; ily erkölcsi nagyságban tündököl annak népe. Mielőtt azonban Háromszék részletesebb ismertetését megkezdenők, mielőtt dicső népével közelebbi érintkezésbe jönnénk, szükségesnek ítélem ezen széknek tájékozottságukat könnyítő előismertetését adni.
Háromszék nagyrésze termékeny térség, melyet a rajta áthaladó folyamok idomítottak, egyáltalában Háromszék folyórendszere nagyon szerencsés, s mivel a tereit végigfutó, azt termékenyítő folyók és azoknak számos mellékfolyói úgy a tájalakulás, mint a talaj termelési viszonyaira befolyással vannak ; azért legelőbb is Háromszék folyóit vesszük vizsgálatunk alá. Háromszék fő folyója az Olt, ebben szakad csaknem minden pataka, valamint ez futja át csaknem egész hosszában e széket. Az oltnak eredetét e munka II. kötetében tárgyaltuk, s ugyanott elkövettük pályafutásának azon pontjáig, midőn a szép fel- és alcsíki tereken áthömpölyögve, Csík véghatáránál a tusnádi szoros bércei közé merül el. Ezen páratlanul nagyszerű szoros - mely alább részletesen lesz ismertetve - képezi azon csudás sziklakaput vagy előcsarnokot, melyen e folyam Háromszékre áttör. Ezen szoros alsó torkolatában van a Fehérmegyéhez sorozott Bükszád és Mikóújfalu, s így szorosan véve az Olt csakis az ezeken alul fekvő Málnásnál lép át Háromszék területére. De ahogy átlép, azonnal kibontakozik szűk hegykeretéből, s a kissé alább bűszkélkedő Oltszemnél oly nyílt és termékeny völgyre ér, mely Szentgyörgynél annyira tágméretűvé lesz, hogy megközelíti a négy mérföld szélességet. Ezen Sepsiszék által betöltött gyönyörű tér nyugati oldalán fut le a mindig délirányt követő Olt egészen Aldobolyig, ahol a Feketeüggyel egyesülve nyugatra kanyarodik, talán azért, hogy szülőföldének, a szép Székelyföldnek virányain tovább időzhessék. Ezen nyugati folyásában, ahogy a Barcaság és Fehérvármegye ide ékelt foltocskája közül kibontakozhatik, eddigi dél irányú pályájával ellentétes irányt veszen fel, s Miklósvárszéken végigfolyva, mert elvégre is el kell szakadnia a szülőföldtől, Alsórákosnál haragosan tör át azon negyedik szorosán, melyet már e munka első kötetében ismertettem. Eszerint tehát az Olt Sepsi- és Miklósvárszéket egész hosszában átfolyja, mely útja egyenes vonalban hét mérföldet, kanyargásaival pedig legalábbis tíz mérföldet teszen ; s bár Oltszemen alól főleg tavasszal és ősszel tutajozható lenne : mégis használhatatlanul foly el, sem hajókázási, sem kereskedelmi, sem ipari, sem pedig mezőgazdászati célokra nem hasznosítatik oly mérvben, mint azt elhanyagolt nemzetgazdászati érdekeink igényelnék.
Oltunk már Csíkból mint tekintélyes nagyságú folyam érkezik Háromszékre, itt még inkább gyarapogdik a beleszakadó számos patak által, ezeknek csak jelentékenyebbeit említem itt meg, minő a Bikszádon alól bal partilag beszakadó Zsombor pataka és a jobb parti Rakottyás, a szintén jobb partilag beszakadó Árkos patakát és a Szentgyörgy között lefolyó Debren patakát, s végre a Sepsiszék véghatáránál vele összeömlő testvérfolyamát, a hasonnagyságú Feketeügyet.
A Barcaságról Oltba siető tekintélyesebb bal parti folyók a Türkös vize, Vidombách, Barca, Homoród és Rákos pataka. Miklósvárszéken a jobb partilag beszakadó patakok között jelentékenyebbek a Bölön pataka, Ajta pataka, Barót víze és a Bardócszuékről jövő Kormos-Lángos s számos más kisebb csermely, melyeket, mivel a kötet folytán részletesebben lesznek ismertetve, itt mellőzök, de nem tehetem azt az Olt testvérfolyójával, a Feketeüggyel, már csak azért sem, mert tekintélyes volta mellett ez egy tisztán székely folyó, egyedüli nagyobb folyóink közül, mely Székelyföldön eredve, egész pályahosszát székely területen futja át, mely forrásától torkolatáig mindenütt székely hantokat mos.
A Feketeügy a Kézdiszék északi részén felmagasuló havasokból veszi erdetét, illetőleg az a Kászonszékből letörtető Kászon víze, az Esztelneki - patak, a Lemhénynél lefolyó Velence pataka és a Bereck patakából alakul. Az ezen alól Feketeügybe ömlő patakok nevezetesebbjei balról az ozsdolai Kopoló - patak, Gelence pataka, a zabolai Nagypatak, a tekintélyes Kovászna víze, Lisznyó pataka és a határszéli Doborló pataka. Jobbról Nagy vagy Csernáton pataka, Dálnoki - patak és Besenyő pataka. Ezek a számos más csermely által gyorsan gyarapodik a Háromszéknek legszebb részét átfolyó Feketeügy, mert ahogy a Kászon víze Szentléleknél kiér a hegyek közül, azonnal egy mérföld szélességű gyönyörű térre jut, mely téren Kézdi- és Orbaiszék egészen s Sepsinek egy része van, de az Olt melléki Sepsiszék csak ott csap át a Feketeügyhöz, hol az Olt völgye is egybefoly a Feketeügyével, vagyis azon ponton, hol a két folyót elválasztó hegység Angyalosnál elenyészik. Itt éri el a háromszéki térség nagyszerűségének teljét, mert bár a két folyó még távol tartózkodik egymástól, de azért köztük más válvonal nincsen, mint azon csekély emelkedésű fennlapály, mely a jellegző Szépmező nevet oly méltán kiérdemli ; e fennlapályal majd közelebbről fogunk a maga helyén megismertetni, itt csak azt említem fel, hogy Háromszék kétz testvérfolyója által szegélyzett térségének szélessége ( a Szépmezőt is oda véve ) e ponton ( Szentgyörgytől Zágonig) megközelíti a négy mérföldet, hosszasága pedig Berecktől a Farkasvágóig túlhaladja a hét mérföldet ; ha e térséget természetes határai szerint teljesen kiegészíteni akarjuk, akkor hozzá kell adnunk a Barcaságot is, mi nem egyéb, mint folytatása a háromszéki térségnek, mely odacsatolás által térségünk még óriásibb mérvet ölt, mivel Berecktől Törcsvárig (mind folytonosságban levén) tizenkét mérföld hosszú, s Szúnyogszinttől Zágonig hét mérföld széles, miből az következik, hogy Háromszéknek a Barcával összefolyó tere Erdélynek legtekintélyesebb folyamvölgyét alkotja. Aminő szép és elragadó e tér, éppúgy összehangza-tosan nagyszerű annak havaskerete is, mert a tájfekteztük térséget minden oldalról a legszebb idomú havasok veszik körül. így keleten a határszéli Kárpátoknak láncolata nyúlik el, gyönyörűen csoportosított csúcsaival, melyek közt megemlítést érdemelnek a Magyaros, Lipsa, Szemerkés, Mosát, Bonyó feje, Majkán, Zernye, Kovásznai Pilis, Jakab-havas, Lakócás és Csilyános, mivel azok mindenike meghaladja a négyezer lábat, sőt némelyike még az ötezret is. Ezen havassor Zágonon alól hatalmas kifutványát ereszti ki Háromszék felé, mely a Bodza vidékének előhegyeit alkotja. A hegyek ezen beágazásánál szintén kiválik néhány tekpntézesebb csúcs, mint a Szerede és a nyéni Piliske-tető, melyek a négyezer láb magasság színvonaláig emelkednek, de mindamellett is csak apró dombok a Bodza vidéki külső havassorhoz viszonyítva, melyek amazokon büszkén túlemelkedve, a Szilon (Sziriu) és Csukás csúcsokban a hatezer láb magasságot is túlhaladják. A Bodza - szoros végpontján levő büszke Király - hegynél a határszéli Kárpátok vonala ugyan megtöretik, de azért nagyságban még inkább fejlődik, mert a térségünket délről bezáró havassor a Bucsecs és Királykőnél a nyőlcezer láb magasságot is megközelíti. Ezen megdöbbentően nagyszerű déloldali havasoknak északi kifutványát képezuk a Miklósvárszéket, vagy inkább az Olt északnak tartó völgyét nyugatoldalról határoló persányi és magyarosi havasok, melyek a krizbai Várhegy és Bálványos csúcsoknál a négyezer láb magasságig hatolnak fel. Ezen hegysornak Rikával átellenes felső végénél tört utat magának Oltunk Alsórákos felé.
Midőn Háromszéket a körvonalaztam három oldalon ily nagyszerű havasok keretelik, akkor a felső vagy északi oldalon sem marad e tekintetben hátrányban, mert ott van északkeleti szögletében a büszke Nemere s az ővele versenyző Nagy Sándor és Kurucsa - tető, melyek az ötezer láb magasságot túlhaladják. Odább nyugatra azon roppant havastömb, mely Csík déli oldalán csoportosúl, a 3579 láb magasságú Büdös és a 4320 láb magas Nagycsomág csúcsokkal, sőt e hegység a tusnádi szoroson is túlhatól, hol a Nagymurgó, Piliske és Mitács csúcsokkal ismét négyezer- nyolcszáz láb magasságig lövel fel, míg hátterében a hatalmas Hargita büszkélkedik. Ezek északi havasláncolatnak két hatalmas kifutványa nyulik le délirányba, egyik azon testes hegyháromszög, mely a torjai Büdös és a Szent Anna- tó mögötti Nagy- csomágból leágazva az Olt és a Feketeügy közé, mintegy öt mérföld hosszúságban és két- három mérföld szélességben ékeli be magát a Bojtorjános és Bodoki- havas főcsúcsokkal, mely utóbbi 3720 láb magasságig hatol fel. A másik azon Mitácsból leágazó hegytömb, mely Sepsi- és Miklósvárszékek közé az Oltnak le és vissza folyása közé öt mérföld hosszan, két mérföld szélességben fúrta be magát, s melynek végcsúcsa a barcaszéli Vecernél van.
Ezen havasok között terül el Háromszéknek gyönyörűtewre, melyet termékenységéért a Székelyföld Kánaánjának jogosultan nevezhetünk, mivel a számos vízér által öntözött térségnek dús talaján terem hazánknak legszebb és legjobb tiszta búzája, mely súlyban még a bánátit is felülmúlja ; és terem igen nagy mennyiségben, mi a talaj termékenysége mellett a lakosok szorgalmának is felrudható, amennyiben hazánkban a földet sehol annyi figyelemmel és oly értelemmel nem művelik, mint Háromszéken. Innen van, hogy bár Háromszéken a birtokok nagyon szét van oszolva, mégis csaknem kizárólag földműveléssel foglalkozó lakói lakói jólétnek örülnek ; innen van, hogy a jól fizető fekvő birtoknak értéke oly nagy Háromszéken, mint sehol hazánkban, s népében az ahhoz való ragaszkodás oly határtalan, hogy Háromszéken a birtok eladás oly ritkán fordul elő, mint a fehér holló.
Háromszék nyílt térségen lévén, a szelek nagyon uralogják ; két irányból jövő szél van itten, az egyik az ohajtva félt Nemere, amely az Ojtozi - szoros felől északkeleti irányból tör be ; óhajtják e szelet, mert azon év, midőn a Nemere uralkodik, termékeny szokott lenni ; félik, mert annak oly erős rohamai vannak, hogy házfedeleket sodor el, utasok szekereit forgatja fel, s főleg télben oly hideggel jár, hogy a legmelegebb öltözék mellett is megfagylalja a künsnszorultakat. Másik félt és utált szél az úgynevezett német szél, mely nyugat irányból jön, rettegett és utált szél, mert míg a Nemere áldást hoz, addig ez rossz termést és nyomort szokott eredményezni. Külömben Háromszék igen kedvező égalji viszonyoknak örvend, s bár a szőlő itt már nem érik meg, de a gabona minden faja, még a melegebb égaljt igénylő kukorica is rendesen elkészül s dús terméssel jutalmaz, kölest és haricskát (tatárka, hajdina) nagyobb mennyiségben termelnek, s egyáltalában Háromszéken az aratás négy héttel köszönt be hamarább, mint legközelebbi, északi szomszédjánál, Csíkban, de sőt a vele délről szomszédos s térfolytonosságból levő Barcaságban is két héttel aratnak későbben, mint Háromszéken, minek a Barcát közvetlenül körülölelő magas havasok lesznek okozói, míg Háromszéken a nagyobb csúcsok a tértől messzebb, a havasoknak középzöméből emelkednek ki.
A főfoglalkozást képező földművelés mellett ipart és kiviteli kereskedést is űznek itt-ott Háromszék lakói, nevezetesen Kézdivásárhely viszi itt a főszerepet, hol a kézműiparnak több cikkei nagyobb mennyiségben készülnek, s azzal Moldovábban nagy kereskedést űznek. Fával és fagyártmányokkal leginkább a havasalji faluk lakói kereskednek. Ugyanezen falukban a marhatenyésztés is nagyobb mérvben űzetik.
Gyáripara leginkább szeszgyártásra és finomlisztre szorítkozik, ezen utóbbi cikk Erdély minden részében keresett.
Ásványokban szintén gazdag Háromszék, csakhogy, fájdalom, az itt is, mint hazánk sok más vidékén, parlagon hever. Így Kovászna hegyeiben a legjobb minőségű és legdúsabb vaskőrétegek jönnek elő kimeríthetlen mennyiségben, művelését egy társulat 1861 - ben meg is kezdette, de tőkehiány miatt nagyon csekély mérvben folytatja. Kőrös közelében is van vaskő. Kédús rétegek a torjai hegyekben nagy mérvben fordulnak elő, s bár azopk a nemzeti fejedelmek korában művelet alatt állottak, jelenleg teljesen el vannak hanyagolva. Kőolaj Sósmező környékén jön elő, sóban azonban szegény Háromszék, s azt Oláhországban (csempészve), de leginkább Parajdról hordják.
Ásványos vize nagyon sok van, melyekkel e kötet folytán találkozni fogunk ; mint legnevezete-sebbet felemlítem itt a kovásznai Pokolsárt, a málnási Bugyogót, a bodoki és szentgyörgyköri forrásokat.
Fennebb rövid átnézetét adtam a Háromszék terét termékenyítő folyóknak és patakoknak, de azok mellett van Háromszéknek néhány oly folyója is, melyek a határszéli Kárpátok közt eredve, kifelé folynak ; ezek közt legfelül van a Nemere tájáról kiinduló Szalánc pataka, hol a kézdivásárhalyieknek vannak fűrészei. Kissé alább az ezzel csaknem párhuzamosan folyó Ojtoz patakának völgye következik, egyedüli határszoros, hol szekérúton közlekedhetik Háromszék Romániával, azért itt harmincad is van. Alább Ozsdola tájékán a Szemerkésből eredő Putna víze völgye, melyen csak csempészek járnak. Legalsó ily kifelé siető folyója Háromszéknek a Bodza, de ennek területe csak kis részben tartozván Háromszékhez, azt majd a Barcaság leírásánál fogom ismertetni.
Ami a tárgyalásunk alatti Háromszéknek nevét illeti, az onnan eredhet, hogy eredetileg ezen szék három fiú-székből Sepsi-, Kézdi-, Orbaiszékből alakult. Ezek egyesülése által keletkezett Háromszék, és származott neve ; azonban, ha a néveredet logikáját szorosan akarnók követni, akkor a Háromszék helyett ma már Négyszék nevet lellene használnunk, mert a kezdetben szövetkezett három székhez később egy negyedik - Miklósvárszék - is csatoltatott, mint azt alább látni fogjuk.
A Székelyföld ORBÁN BALÁZS
