Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HÁROMSZÉK ELŐISMERTETÉSE

A  Szekelyföldnek  legszebb,  legérdekesebb  s  minden  tekintetben  legkitűnőbb  részét  kétségtelenül  Háromszék  alkotja.  És  ezen  elsőségi  osztályozás  úgy  természeti  szépségeire  alkalmazva,  mint  erkölcsi  értelemben  is  áll,  mert  Háromszék  nemcsak  az  összes  Székelyföldnek,  hanem  az  annyi  nagyszerű  vidéket  felmutató  erdélyi  résznek  is  kétségtelenül  legszebb  pontját  képezi ;  és  ha  Háromszék  természeti  szépségekben  ritkítja  párját,  ha  tájfüzérének  nagyszerűsége  által  kiemelkedik ;  ha  a  természet  áldásos  kincseiben  bővelkedik :  erkölcsi  becsben  méginkább  túlszárnyalja  honunk  minden  más  vidékét ;  igen,  mert  e  szék  minden  időben  a  hősök  hazája  volt,  mert  a  múlt  fényes  fegyvertényeire,  a  nagy  ősök  dicső  harcaira  a  közelmúltban  még  fényesebb,  még  dicsőbb  tettek  következtek,  az  utódok  nem  csak  hűk  voltak  a  nagy  időket  élt  ősöknek  híréhez,  hanem  azt  még  felül  is  múltákelannyira,  hogy  a  XIX.  század  történelmének  legfényesebb  lapját  Háromszék  újabb  kori  eseményei  foglalják  el.  Az  1848 - 49 -i  szabadságharcban  Háromszéket  illeti  meg  a  hősiességnek  legdíszlőbb  babérkoszorúja ;  ezen  szék  volt  az,  mely  Erdély  teljes  eleste  után  egymaga  állt  szembe  a  zsarnokságnak  győzelmes  seregeivel,  ezen  kis  területnek  maroknyi  népe  nyílt,  semmi  természeti  védvonalt  nem  nyújtó  vidéken  három  hónapig  folytatta  védelmi  harcát  akétszázezer  oláh  és  szász  nemzetőrrel  egyesült,  országot  hódított  győzelmében  felfuvalkodott  osztrák  hadsereggel,  szembeállott  fegyver  és  lőkészlet  nélkül,  s  elfogadta  és  folytatta  a  harcot  nem  a  győzelem  reményében,  hanem  Zrínyi  hős  halálára  elkészülve.

Azonban  a  hősies  elhatározás  és  a  pillanat  nagysága  csodákat  művelt ;  fegyver,  ágyú  s  lőkészlet  mint  varázsütésre  állott  elő,  minden  kézben  fegyver  villogott,  mindenki  rettenthetlen  hőssé  változott  át,  csapatok  alakultak  s  gyűltek  a  szék  minden  pontjára :  alkotva  oly  élő  védfalakat,  melyeken  az  ellen  minden  erőlködése  dacára  áttörni  nem  tudott,  s  környezve  a  vidéket  a  legyőzhetetlenségnek  csodás  nimbuszával  mindaddig,  míg  Bem  az  ország  túlsó  felén  megjelenve,  a  hősiességi  verseny  Erdély  keleti  és  nyugati  részén  egyaránt  nagyszerű  tettekben  nyilvánult.  

Háromszék  ez  időben  túltett  önmagán ;  mert  a  védelmi  harcot  támadó  harccá  változtatta  át,  s  midőn  az  ellen  egy  részét  sakkban  tartva  annyira  nyugtalanítá,  hogy  orosz  segélynek  igénybe  vételére  szoríttatott ;  másrészt  erejének  egy  részét  Bem  seregéhez  csatolva,  kétszeresen  osztakozott  azon  bámulatos  hadjárat  dicsőségében,  mely  rövid  három  hó  lefolyta  alatt  Erdély  kitisztítá  az  osztrák - orosz  hadseregektől,  sőt  háromszéki  székelyek  voltak  azok,  kik  a  tömösi  szorosnál (március  21 - én,  1849.)  kihúzódó  ellenségnek  utócsapatait  szétverték,  s  poggyászait  elszedve  csúfosan  szalasztották  ki  a  hazából.  Nem  kevesebb  hősiességgel  s  gyakran  győzelmesen  harcolt  Háromszék  az  oroszok  inváziójakor  is  elannyira,  hogy  Háromszék  területén  még  akkor  is  győzelmes  csaták  folytak,  midőn  Erdély  már  veszve  volt,  midőn  Világosnál  a  szabadságnak  sírját  megásták.  A  csaták,  melyek  Háromszéket  hazánk  Lacedaemonjává  tevék,  e  kötet  folytán  tüzetesebben  lesznek  tárgyalva :  itt  csak  röviden  említém  azért,  hogy  olvasómat  mintegy  előkészítsem  a  beutazandó  vidéknek  erkölcsi  becsére ;  előrebocsátám  azért,  hogy  az  utazó  tudhassa,  minő  nagyszerű  nép  által  lakott  vidékre  vezetem ;  de  felhozám  főleg  azért,  mert  ezen  nagy  időknek  dicső  tényei  kevéssé  ismeretesek,  mintha  a  történelem  azok  nagyszerűsége  és  rendkivüliségétől  megdöbbenve,  följegyzésével  azért  késnék,  hogy  az  eposzra  méltó  tárgyat  a  költészetnek  engedje  át ;  s  ha  én  e  munka  folytán  a  páratlan  hősiességet  itt-ott  fölemlítem,  ha  az  események  nagyszerűségét  gyenge  tollam  kisszerű  vonásaival  kontárkodva  ecsetelem,  teszem  azt  azért,  hogy  azáltal  a  figyelmet  felköltve,  mintegy  fölhívjam  az  avatottakat,  rámutatva  azon  korunkat  dicsőségének  ragyogványával  betzöltő  tényekre,  melyek  a  történészet  és  költészet  felkarolására  oly  hálásan  ajánlkoznak.

A  dicsőség  fénylő  napjának  sugarai  világítják  meg  tehát  Háromszéket,  a  szabadság  és  a  polgárosodásnak  e  ledönthetetlen  sorompoját,  a  haza  biztonságának  e  megvívhatatlan  fellegvárát,  a  Székelyföld  határszélének  ezen  áttörhetlen  védvonalát,  Pannóniának  e  dicsőLacedaemonját,  melynek  népe  a  szabadság  védelmében  oly  magasztos  szerepet  játszott,  hogy  ha  a  székelynek  azt  megelőzött  múltjában  nem  lettek  volna  is  nagy  momentumai,  ha  az  ősök  hősiességben  nem  tündököltek  volna  is,  Háromszék  újabb  történelmében  újabb  történelméből  még  akkor  is   minden  fia  igényt  meríthetne  arra,  hogy  a  székely  névre  büszke  és  rátartó  legyen.

Ily  kedvező  világításban  tűnnek  fel  előttünk  Háromszéknek  szép  virányai ;  ily  erkölcsi  nagyságban  tündököl  annak  népe.  Mielőtt  azonban  Háromszék  részletesebb  ismertetését  megkezdenők,  mielőtt   dicső  népével  közelebbi  érintkezésbe  jönnénk,  szükségesnek  ítélem  ezen  széknek  tájékozottságukat  könnyítő  előismertetését  adni.

Háromszék  nagyrésze  termékeny  térség,  melyet  a  rajta  áthaladó  folyamok  idomítottak,  egyáltalában  Háromszék  folyórendszere  nagyon  szerencsés,  s  mivel  a  tereit  végigfutó,  azt  termékenyítő  folyók  és  azoknak  számos  mellékfolyói  úgy  a  tájalakulás,  mint  a  talaj  termelési  viszonyaira  befolyással  vannak ;  azért  legelőbb  is  Háromszék  folyóit  vesszük  vizsgálatunk  alá.  Háromszék  fő  folyója  az  Olt,  ebben  szakad  csaknem  minden  pataka,  valamint  ez  futja  át  csaknem  egész  hosszában  e  széket.  Az  oltnak  eredetét  e  munka  II.  kötetében  tárgyaltuk,  s  ugyanott  elkövettük  pályafutásának  azon  pontjáig,  midőn  a  szép  fel-  és  alcsíki  tereken  áthömpölyögve,  Csík  véghatáránál  a  tusnádi  szoros  bércei  közé  merül  el.  Ezen  páratlanul  nagyszerű  szoros - mely  alább  részletesen  lesz  ismertetve -  képezi  azon  csudás  sziklakaput  vagy  előcsarnokot,  melyen  e  folyam  Háromszékre  áttör.  Ezen  szoros  alsó  torkolatában  van  a  Fehérmegyéhez  sorozott  Bükszád  és  Mikóújfalu,  s  így  szorosan  véve  az  Olt  csakis  az  ezeken  alul  fekvő  Málnásnál  lép  át  Háromszék  területére.  De  ahogy  átlép,  azonnal  kibontakozik  szűk  hegykeretéből,  s  a  kissé  alább  bűszkélkedő  Oltszemnél  oly  nyílt  és  termékeny  völgyre  ér,  mely  Szentgyörgynél  annyira  tágméretűvé  lesz,  hogy  megközelíti  a  négy  mérföld  szélességet.  Ezen  Sepsiszék  által  betöltött  gyönyörű  tér  nyugati  oldalán  fut  le  a  mindig  délirányt  követő  Olt  egészen  Aldobolyig,  ahol  a  Feketeüggyel  egyesülve  nyugatra  kanyarodik,  talán  azért,  hogy  szülőföldének,  a  szép  Székelyföldnek  virányain  tovább  időzhessék.  Ezen  nyugati  folyásában,  ahogy  a  Barcaság  és  Fehérvármegye  ide  ékelt  foltocskája  közül  kibontakozhatik,  eddigi  dél  irányú  pályájával  ellentétes  irányt  veszen  fel,  s  Miklósvárszéken  végigfolyva,  mert  elvégre  is  el  kell  szakadnia  a  szülőföldtől,  Alsórákosnál  haragosan  tör  át  azon  negyedik  szorosán,  melyet  már  e  munka  első  kötetében  ismertettem.  Eszerint  tehát  az  Olt  Sepsi-  és  Miklósvárszéket  egész  hosszában  átfolyja,  mely  útja  egyenes  vonalban  hét  mérföldet,  kanyargásaival  pedig  legalábbis  tíz  mérföldet  teszen ;  s  bár  Oltszemen  alól  főleg  tavasszal  és  ősszel  tutajozható  lenne :  mégis  használhatatlanul  foly  el,  sem  hajókázási,  sem  kereskedelmi,  sem  ipari,  sem  pedig  mezőgazdászati  célokra  nem  hasznosítatik  oly  mérvben,  mint  azt  elhanyagolt  nemzetgazdászati  érdekeink  igényelnék.

Oltunk  már  Csíkból  mint  tekintélyes  nagyságú  folyam  érkezik  Háromszékre,  itt  még  inkább  gyarapogdik  a  beleszakadó  számos  patak  által,  ezeknek  csak  jelentékenyebbeit  említem  itt  meg,  minő  a  Bikszádon  alól  bal  partilag  beszakadó  Zsombor  pataka  és  a  jobb  parti  Rakottyás, a  szintén  jobb  partilag  beszakadó  Árkos  patakát  és  a  Szentgyörgy  között  lefolyó  Debren  patakát,  s  végre  a  Sepsiszék  véghatáránál  vele  összeömlő  testvérfolyamát,  a  hasonnagyságú  Feketeügyet.

A  Barcaságról  Oltba  siető  tekintélyesebb  bal  parti  folyók  a  Türkös  vize,  Vidombách,  Barca,  Homoród  és  Rákos  pataka.  Miklósvárszéken  a  jobb  partilag  beszakadó  patakok  között  jelentékenyebbek  a  Bölön  pataka,  Ajta  pataka,  Barót  víze  és  a  Bardócszuékről  jövő  Kormos-Lángos  s  számos  más  kisebb  csermely,  melyeket,  mivel  a  kötet  folytán  részletesebben  lesznek  ismertetve,  itt  mellőzök,  de  nem  tehetem  azt  az  Olt  testvérfolyójával,  a  Feketeüggyel,  már  csak  azért  sem,  mert  tekintélyes  volta  mellett  ez  egy  tisztán  székely  folyó,  egyedüli  nagyobb  folyóink  közül,  mely  Székelyföldön  eredve,  egész  pályahosszát  székely  területen  futja  át,  mely  forrásától  torkolatáig  mindenütt  székely  hantokat  mos.

A  Feketeügy  a  Kézdiszék  északi  részén  felmagasuló  havasokból  veszi  erdetét,  illetőleg  az  a  Kászonszékből  letörtető  Kászon  víze,  az  Esztelneki - patak,  a  Lemhénynél  lefolyó  Velence  pataka  és  a  Bereck  patakából  alakul.  Az  ezen  alól  Feketeügybe  ömlő  patakok  nevezetesebbjei  balról  az  ozsdolai  Kopoló - patak,  Gelence  pataka,  a  zabolai  Nagypatak,  a  tekintélyes  Kovászna  víze,  Lisznyó  pataka  és  a  határszéli  Doborló  pataka.  Jobbról  Nagy  vagy  Csernáton  pataka,  Dálnoki -  patak  és  Besenyő  pataka.   Ezek  a  számos  más  csermely  által  gyorsan  gyarapodik  a  Háromszéknek  legszebb  részét  átfolyó  Feketeügy,  mert  ahogy  a  Kászon  víze  Szentléleknél  kiér  a  hegyek  közül,  azonnal  egy  mérföld  szélességű  gyönyörű  térre  jut,  mely  téren  Kézdi-  és  Orbaiszék  egészen  s  Sepsinek  egy  része  van,  de  az  Olt  melléki  Sepsiszék  csak  ott  csap  át  a  Feketeügyhöz,  hol  az  Olt  völgye  is  egybefoly  a  Feketeügyével,  vagyis  azon  ponton,  hol  a  két  folyót  elválasztó  hegység  Angyalosnál  elenyészik.  Itt  éri  el  a  háromszéki  térség  nagyszerűségének  teljét,  mert  bár  a  két  folyó  még  távol  tartózkodik  egymástól,  de  azért  köztük  más  válvonal  nincsen,  mint  azon  csekély  emelkedésű  fennlapály,  mely  a  jellegző  Szépmező  nevet  oly  méltán  kiérdemli ;  e  fennlapályal  majd  közelebbről  fogunk  a  maga  helyén  megismertetni,  itt  csak  azt  említem  fel,  hogy  Háromszék  kétz  testvérfolyója  által  szegélyzett  térségének  szélessége (  a  Szépmezőt  is   oda  véve )  e  ponton ( Szentgyörgytől  Zágonig)  megközelíti  a  négy  mérföldet,  hosszasága  pedig  Berecktől  a  Farkasvágóig  túlhaladja  a  hét  mérföldet ;  ha  e  térséget  természetes  határai  szerint  teljesen  kiegészíteni  akarjuk,  akkor  hozzá  kell  adnunk  a  Barcaságot  is,  mi  nem  egyéb,  mint  folytatása  a  háromszéki  térségnek,  mely  odacsatolás  által  térségünk  még  óriásibb  mérvet  ölt,  mivel  Berecktől  Törcsvárig (mind  folytonosságban  levén)  tizenkét  mérföld  hosszú,  s  Szúnyogszinttől  Zágonig  hét  mérföld  széles,  miből  az  következik,  hogy  Háromszéknek  a  Barcával  összefolyó  tere  Erdélynek  legtekintélyesebb  folyamvölgyét  alkotja.  Aminő  szép  és  elragadó  e  tér,  éppúgy  összehangza-tosan  nagyszerű  annak  havaskerete  is,  mert  a  tájfekteztük  térséget  minden  oldalról  a  legszebb  idomú  havasok  veszik  körül.  így  keleten  a  határszéli  Kárpátoknak  láncolata  nyúlik  el,  gyönyörűen  csoportosított  csúcsaival,  melyek  közt  megemlítést  érdemelnek  a  Magyaros,  Lipsa,  Szemerkés,  Mosát,  Bonyó  feje,  Majkán,  Zernye,  Kovásznai  Pilis,  Jakab-havas,  Lakócás  és  Csilyános,  mivel  azok  mindenike  meghaladja  a  négyezer  lábat,  sőt  némelyike  még  az  ötezret  is.  Ezen  havassor  Zágonon  alól  hatalmas  kifutványát  ereszti  ki  Háromszék  felé,  mely  a  Bodza  vidékének  előhegyeit  alkotja.  A  hegyek  ezen  beágazásánál  szintén  kiválik  néhány  tekpntézesebb  csúcs,  mint  a  Szerede  és  a  nyéni  Piliske-tető,  melyek  a  négyezer  láb  magasság  színvonaláig  emelkednek,  de  mindamellett  is  csak  apró  dombok  a  Bodza  vidéki  külső  havassorhoz  viszonyítva,  melyek  amazokon  büszkén  túlemelkedve,  a  Szilon (Sziriu)  és  Csukás  csúcsokban  a  hatezer  láb  magasságot  is  túlhaladják.  A  Bodza - szoros  végpontján  levő  büszke  Király -  hegynél  a  határszéli  Kárpátok  vonala  ugyan  megtöretik,  de  azért  nagyságban  még  inkább  fejlődik,  mert  a  térségünket  délről  bezáró  havassor  a  Bucsecs  és  Királykőnél  a  nyőlcezer  láb  magasságot  is  megközelíti.  Ezen  megdöbbentően  nagyszerű  déloldali  havasoknak  északi  kifutványát  képezuk  a  Miklósvárszéket,  vagy  inkább  az  Olt  északnak  tartó  völgyét  nyugatoldalról  határoló  persányi  és  magyarosi  havasok,  melyek  a  krizbai  Várhegy  és  Bálványos  csúcsoknál  a  négyezer  láb  magasságig  hatolnak  fel.  Ezen  hegysornak  Rikával  átellenes  felső  végénél  tört  utat  magának  Oltunk  Alsórákos  felé.

Midőn  Háromszéket  a  körvonalaztam  három  oldalon  ily  nagyszerű  havasok  keretelik,  akkor  a  felső  vagy  északi  oldalon  sem  marad  e  tekintetben  hátrányban,  mert  ott  van  északkeleti  szögletében  a  büszke  Nemere  s  az  ővele  versenyző  Nagy  Sándor  és  Kurucsa - tető,  melyek  az  ötezer  láb  magasságot  túlhaladják.  Odább  nyugatra  azon  roppant  havastömb,  mely  Csík  déli  oldalán  csoportosúl,  a  3579  láb  magasságú  Büdös  és  a  4320  láb  magas  Nagycsomág  csúcsokkal,  sőt  e  hegység  a  tusnádi  szoroson  is  túlhatól,  hol  a  Nagymurgó,  Piliske  és  Mitács  csúcsokkal  ismét  négyezer- nyolcszáz  láb  magasságig  lövel  fel,  míg  hátterében  a  hatalmas  Hargita  büszkélkedik.  Ezek  északi  havasláncolatnak  két  hatalmas  kifutványa  nyulik  le  délirányba,  egyik  azon  testes  hegyháromszög,  mely  a  torjai  Büdös  és  a  Szent  Anna- tó  mögötti  Nagy- csomágból  leágazva  az  Olt  és  a  Feketeügy  közé,  mintegy  öt  mérföld  hosszúságban  és  két- három  mérföld  szélességben  ékeli  be  magát  a  Bojtorjános  és  Bodoki- havas  főcsúcsokkal,  mely  utóbbi  3720  láb  magasságig  hatol  fel.  A  másik  azon  Mitácsból  leágazó  hegytömb,  mely  Sepsi-  és  Miklósvárszékek  közé  az  Oltnak  le  és  vissza  folyása  közé  öt  mérföld  hosszan,  két  mérföld  szélességben  fúrta  be  magát,  s  melynek  végcsúcsa  a  barcaszéli  Vecernél  van.

Ezen  havasok  között  terül  el  Háromszéknek  gyönyörűtewre,  melyet  termékenységéért  a  Székelyföld  Kánaánjának  jogosultan  nevezhetünk,  mivel  a  számos  vízér  által  öntözött  térségnek  dús  talaján  terem  hazánknak  legszebb  és  legjobb  tiszta  búzája,  mely  súlyban  még  a  bánátit  is  felülmúlja ;  és  terem  igen  nagy  mennyiségben,  mi  a  talaj  termékenysége  mellett  a  lakosok  szorgalmának  is  felrudható,  amennyiben  hazánkban  a  földet  sehol  annyi  figyelemmel  és  oly  értelemmel  nem  művelik,  mint  Háromszéken.  Innen  van,  hogy  bár  Háromszéken  a  birtokok  nagyon  szét  van  oszolva,  mégis  csaknem  kizárólag  földműveléssel  foglalkozó  lakói  lakói  jólétnek  örülnek ;  innen  van,  hogy  a  jól  fizető  fekvő  birtoknak  értéke  oly  nagy  Háromszéken,  mint  sehol  hazánkban,  s  népében  az  ahhoz  való  ragaszkodás  oly  határtalan,  hogy  Háromszéken  a  birtok  eladás  oly  ritkán  fordul  elő,  mint  a  fehér  holló.

Háromszék  nyílt  térségen  lévén,  a  szelek  nagyon  uralogják ;  két  irányból  jövő  szél  van  itten,  az  egyik  az  ohajtva  félt  Nemere,  amely  az  Ojtozi - szoros  felől  északkeleti  irányból  tör  be ;  óhajtják  e  szelet,  mert  azon  év,  midőn  a  Nemere  uralkodik,  termékeny  szokott  lenni ;  félik,  mert  annak  oly  erős  rohamai  vannak,  hogy  házfedeleket  sodor  el,  utasok  szekereit  forgatja  fel,  s  főleg  télben  oly  hideggel  jár,  hogy  a  legmelegebb  öltözék  mellett  is  megfagylalja  a  künsnszorultakat.  Másik  félt  és  utált  szél  az  úgynevezett  német  szél,  mely  nyugat  irányból  jön,  rettegett  és  utált  szél,  mert  míg  a  Nemere  áldást  hoz,  addig  ez  rossz  termést  és  nyomort  szokott  eredményezni.  Külömben  Háromszék  igen  kedvező  égalji  viszonyoknak  örvend,  s  bár  a  szőlő  itt  már  nem  érik  meg,  de  a  gabona  minden  faja,  még  a  melegebb  égaljt  igénylő  kukorica  is  rendesen  elkészül  s  dús  terméssel  jutalmaz,  kölest  és  haricskát (tatárka,  hajdina)  nagyobb  mennyiségben  termelnek,  s  egyáltalában  Háromszéken  az  aratás  négy  héttel  köszönt  be  hamarább,  mint  legközelebbi,  északi  szomszédjánál,  Csíkban,  de  sőt  a  vele  délről  szomszédos  s  térfolytonosságból  levő  Barcaságban  is  két  héttel  aratnak  későbben,  mint  Háromszéken,  minek  a  Barcát  közvetlenül  körülölelő  magas  havasok  lesznek  okozói,  míg  Háromszéken  a  nagyobb  csúcsok  a  tértől  messzebb,  a  havasoknak  középzöméből  emelkednek  ki.

A  főfoglalkozást  képező  földművelés  mellett  ipart  és  kiviteli  kereskedést  is  űznek  itt-ott  Háromszék  lakói,  nevezetesen  Kézdivásárhely  viszi  itt  a  főszerepet,  hol  a  kézműiparnak  több  cikkei  nagyobb  mennyiségben  készülnek,  s  azzal  Moldovábban  nagy  kereskedést  űznek.  Fával  és  fagyártmányokkal  leginkább  a  havasalji  faluk  lakói  kereskednek.  Ugyanezen  falukban  a  marhatenyésztés  is  nagyobb  mérvben  űzetik.

Gyáripara  leginkább  szeszgyártásra  és  finomlisztre  szorítkozik,  ezen  utóbbi  cikk  Erdély  minden  részében  keresett.

Ásványokban  szintén  gazdag  Háromszék,  csakhogy,  fájdalom,  az  itt  is,  mint  hazánk  sok  más  vidékén,  parlagon  hever.  Így  Kovászna  hegyeiben  a  legjobb  minőségű  és  legdúsabb  vaskőrétegek  jönnek  elő  kimeríthetlen  mennyiségben,  művelését  egy  társulat  1861 - ben  meg  is  kezdette,  de  tőkehiány  miatt  nagyon  csekély  mérvben  folytatja.  Kőrös  közelében  is  van  vaskő.  Kédús  rétegek  a  torjai  hegyekben  nagy  mérvben  fordulnak  elő,  s  bár  azopk  a  nemzeti  fejedelmek  korában  művelet  alatt  állottak,  jelenleg  teljesen  el  vannak  hanyagolva.  Kőolaj  Sósmező  környékén  jön  elő,  sóban  azonban  szegény  Háromszék,  s  azt  Oláhországban (csempészve),  de  leginkább  Parajdról  hordják.

Ásványos  vize  nagyon  sok  van,  melyekkel  e  kötet  folytán  találkozni  fogunk ;  mint  legnevezete-sebbet  felemlítem  itt  a  kovásznai  Pokolsárt,  a  málnási  Bugyogót,  a  bodoki  és  szentgyörgyköri  forrásokat.

Fennebb  rövid  átnézetét  adtam  a  Háromszék  terét  termékenyítő  folyóknak  és  patakoknak,  de  azok  mellett  van  Háromszéknek  néhány  oly  folyója  is,  melyek  a  határszéli  Kárpátok  közt  eredve,  kifelé  folynak ;  ezek  közt  legfelül  van  a  Nemere  tájáról  kiinduló  Szalánc  pataka,  hol  a  kézdivásárhalyieknek  vannak  fűrészei.  Kissé  alább  az  ezzel  csaknem  párhuzamosan  folyó  Ojtoz  patakának  völgye  következik,  egyedüli  határszoros,  hol  szekérúton  közlekedhetik  Háromszék  Romániával,  azért  itt  harmincad  is  van.  Alább  Ozsdola  tájékán  a  Szemerkésből  eredő  Putna  víze  völgye,  melyen  csak  csempészek  járnak.   Legalsó  ily  kifelé  siető  folyója  Háromszéknek  a  Bodza,  de  ennek  területe  csak  kis  részben  tartozván  Háromszékhez,  azt  majd  a  Barcaság  leírásánál  fogom  ismertetni.  

Ami  a  tárgyalásunk  alatti  Háromszéknek  nevét  illeti,  az  onnan  eredhet,  hogy  eredetileg  ezen  szék  három  fiú-székből  Sepsi-,  Kézdi-,  Orbaiszékből  alakult.  Ezek  egyesülése  által  keletkezett  Háromszék,  és  származott  neve ;  azonban,  ha  a  néveredet  logikáját  szorosan  akarnók  követni,  akkor  a  Háromszék  helyett  ma  már  Négyszék  nevet  lellene  használnunk,  mert  a  kezdetben  szövetkezett  három  székhez  később  egy  negyedik - Miklósvárszék -  is  csatoltatott,  mint  azt  alább  látni  fogjuk.

                                                         A  Székelyföld                                                                                                                                                                                         ORBÁN  BALÁZS