Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


EGY KIS KERTÉSZKEDÉS

2012.09.05

 

 

  •  PALÁNTA NEVELÉS KÜLÖNLEGES MÓDJAI

 

Bármilyenjó  körülmények  között  is ültetjük  ki  a  palántákat,  azok  az  átültetést  megsínylik,  5- 10 napig  állnak,  vagy  csak  nagyon  gyengén  fejlődnek.   Ez  a  kiesés  veszteséget  okoz,  főleg  a hajtásnál  és  a  korai  termesztésben.   Mindezt  elkerülhetjük,  ha  a  palántanevelés  különleges módjait  alkalmazzuk,  ahol  a  palántákat  földel  együtt  ültetjük  ki.   A  palántanevelés  különleges módjai  közé  tartoznak  a  következők:

-  Palántanevelés  cserépben.  Erre  a  célra  felhasználható  a  kis  méretű,  5- 6 cm  átmérőjű  agyagcserép  és  a  műanyagffóliából  készült  cserepek.   A  műanyagot  megfelelő  nagyságúra  vágjuk  fel,  forma  és  vasaló  segítségével  forrasztjuk,  ragasztjuk,  így  kis,  fenék  nélküli  cserepet  képez.   Ezenkívül  tőzegből  és  más  tápanyagkeverékből  olyan  tápcserepet  is  készítenek,  amelyből  nem  kell  kiszedni  a  növényt  ültetéskor.   A  növényeket  a  tápcseréppel  együtt  ültetjük  ki,  amit  a  növények  mint  tápanyagot  felhasználnak.   A  cserepekbe  tápanyagban  gazdag  földkeveréket  teszünk ( három  rész  portrágya,  egy  rész  gyepszinföld  és  fél  rész  homok ).   A  cserepekbe  2- 3  lombleveles  palántákat  tűzdelünk,  majd  a  cserepeket  palántával  együtt,  tömötten  egymás  mellé  a  palántanevelő  ágyba  rakjuk.   A  cserepek  közét  fökdkeverékkel  töltjük  ki  és  a  cserepek  fölé  is  1- 2 cm- es  földkeveréket  hintünk.   

 A   gyepkockába  való  palántanevelést  inkább  az  uborka,  spárgatök  és  a  dinnye  korai  temesztésénél  használják.   Erre  a  célra  a  legelőről  vagy  más  szárazabb  gyepes  területről 8x8x8 cm- es  gyepkockákat  vágunk  ki.   A  gyepkockákat  a  gyepes  résszel  lefelé  melegágyba  rakjuk  és  minden  kocka  közepébe  kis  lyukat  vágunk,  ahová  2- 3  szem  magot  vetünk,  majd  földkeverékkel  betakarjuk.   A  kikelt  palántákat  gyepkockával  együtt  ültetjük  ki.

-  Palántanevelés  tápkockában.  A  tápkockában  való  palántanevelés  igen  elterjedt.  Lényege  abban  áll,  hogy  tápanyagban  gazdag  földkeverékből  kézi  vagy  gépi  préssel  olyan  tápkockákat  préselünk,  amelyekben  tűzdelés  után  a  palánta  felnő  és  a  tápkockával  együtt  kiültethető.  A  tápkocka  formája  és  nagysága  igen  változó.   Általában  kocka  alakú,  mérete  5x5x5- 10x10x10 cm- ig  változhat,  attól  függően,  hogy  milyen  növényt  ültetünk  bele.  Tápkocka  készítésére  tápanyagban  gazdag  földkeveréket  használunk,  ami  egyben  a  tápanyag  mellett  a  kellő  tapadást  is  biztosítja.   Lényeges,  hogy  préselés  után  is  megtartsa  a  kellő  víz  és  levegő - befogadó  képességét.   Ilyen  keverék  lehet  például :    60-70%  tőzeg,  20- 25%  gyepszin  föld,  10- 15% fris- marhatrágya  vagy   50%  melegágyi  föld,  20%  tőzeg,  20%  gyepszinföld,  10%  marhatrágya.  A  földkeverékvegyhatásának  és  tápanyag- tartalmának  javítását  a  következőképpen  oldhatjuk  meg :  minden100 kg  keverékhez  1- 2 kg  égetett  mészport,  200g  ammonsalétromot,  2  kg  szuperfoszfátot  és  400g  kálitrágyát  keverünk.   A  tápkockákat  tűzdelés  előtt  néhány  nappal  készítsük  el.   Amenyiben  mégis  tartani  kell,  a  tápkockákot  kisebb  kupacokba  rakjuk,és  fölhasználásig  erjedő  istáliótrágyával  takarjuk  be.   A  2- 3  leveles  palántákat  a  tápkockába  készített  lyukba  tűzdeljük,  majd  a  kockával  együtt  a  palántanevelő  ágyba  helyezzük  ki,  a  kockákra  szintén  vékony  földréteget  hintünk,  majd  a  palántákat  a  tápkockával  együtt  ültetjük  ki.   Ha  palántákat  helyiségbe  neveljük ( kisebb  menyiségü  palánta  esetében ),  a  fóliapoharakat,  tőzegcserepeket  vagy  a  tápkockákat  40x 120x 5 - 10  cm  méretű  ládákba  rakhatjuk.   A  ládákat  megfelelő  meleg  helyiségben  az  ablakhoz  közel  helyezzük  el. Amennyiben  a  helyiségben  kevés  a  hely,  április  elejétől  kezdve  60- 80  cm  széles  és  15- 20  cm  mély  sáncokat  ásunk.   A  sánc  aljára  25  cm- es  erjedő  istállótrágya- réteget  teszünk,  és  erre  helyezzük  a  cserepeket  vagy  a  tápkockákat.  A  sáncot  alagútszerüen  műanyagfóliával  borítjuk,  és  a  palántákat  kiültetésig  úgy  gondozzuk,  mint  a  melegágyban.  Ültetésre  csak  egészséges edzett  palántákat  használjunk.   Kiültetés  előtt  6- 7  nappal  az  öntözések  számát  csökentsük,  és  ha  nincs  éjjel  fagy,  éjszakára  sem  tesszük  fel  az  ablakokat.   Így  a  növények  hozzászoknak  a  külső  környezethez.   A  palántázzás  ideje  a  növények  hőigényétől  függ.  A  korai  káposztaféléket  már  március  közepén,  míg  a  paradicsom,  paprika  és  tojásgyümölcs  palántáit  csak  április  végén,  május  elején  vagy  éppen  közepén  ültetjük  ki.   Palántázásra  lehetőleg  borús,  kissé  nedves  idő  alkalmas.   Az  ültetés  előtt  a  talaj  felületét  porhanyítjuk,  majd  kijelöljük  sorhúzóval  a  sorok  helyét.   A menyiben  árasztásos  öntözést  alkalmazunk,  ültetés  előtt  el  kell  készíteni  az  öntözőárkokat  és  a  bakhátakat.   Ültetés  előtt  10- 12  órával  a  palántaágyakat  alaposan  be  kell  öntözni,  hogy  a  palánták  kiszedésénél  a  gyökér  ne  szakadjon.   A  paradicsom  palántázása  előtt  végezzük  el  a  karozást  vagy  készítsük  el  a  huzalokot.  Az  egyes  zöldségnövényeknél  ültetés  előtt  a  palánta  levélzetének  egyharmadát  és  a  gyökérzet  kétharmadát  vissza  kell  csípni    Így  készítjük  elő  a  káposztafélék,  a  zeller,  a  saláta  és  a  hagyma  palántáit.   Ez  különösen  fontos  a  késő  tavaszi,  esetleg  a  nyári  ültetésnél,  amikor  nagy  a  meleg.   Nem  szabad  azonban  visszacsípni  a  paradicsom,  a  paprika  és  a  kobakosok  palántáit,  hasonlóképpen  a  cserépben  vagy  tápkockákban  nevelt  palántákat  sem.   Ültetés  előtt  a  palántát  marhatrágyából  és  agyagos  földkeverékből  készült  habarcsba  mártjuk.   A tápkockákba  nevelt  palántákat  és  a  paradicsomot  minden  esetbenültetőkanállal  vagy  ültetőkapával  ültetjük.  A  gödröket  közvetlenül  ültetés  előtt  készítjük  el.  Az  ültetés  mélysége  a  következő :  a  paradicsompalántokat  az  első   lomblevélig,  vagy  néha  még  ennél  is  mélyebben  ültetjük .  Ha  a  palánta  felnyurgult,  fektetve  helyezzük  a  gödörbe,  úgyhogy  kétharmada  a  földben  legyen.   A  káposztaféléket  2- 3  cm -rel  mélyebben,  a  többi  palántaféleséget  olyan  mélyen,  mint  ahogy  a  palántanevelő  ágyban  volt.   A  palántákat  gyorsan  és  könnyen  ültetőfával  ültetjük.   Itt  arra  kell  vigyázni,  hogy  a  földet  kellőképpen  hozzászorítsuk  a  gyökérzethez.   Ültetés  után  a  palántákat  minden  esetben  alaposa  megöntözzük  és  ha  meleg,  napos  idő  van,  az  öntözött  felületre  száraz  talajt  huzunk.   Palántánként  legalább 0,25- 0,50  l  vizet  kell  adni.

                                         JANUÁR

 

A  tél    és  különösen  a  január  a  kertészkeedők  számára  a  tervezgetés  időszaka.   Próbáljuk  megtervezni  azt  a  bizonyos  kiskertet,  amiről  az  előbbiekben  szólottunk.Szerinzünk  egy  kis  családnak (4- 5  személy)   400- 500   négyzetméter  terület  rendszerint  bőségesen  elegendő,  ha  ennél  nagyobb  terület  áll  rendelkezésünkre,  legjobb  a  pázsitfelületet  növelni,  mert  annak  a  karbantartása  a  legegyszerübb.   A  következő  kérdés  az  volna  ,  hogy  milyen  legyen  az  arány  a  díszkert  és  a  haszonkert  között :   itt  elsősorban  arra  a  területre  gondolunk,  amit  évről  évre  meg  kell  művelni  és  beültetni  egynyári  vagy  kétnyári  növényekkel.   Ennél  a  kérdésnél  két  szempontot  veszünk  figyelembe :  a  család  munkaerejét  és  pénztárcájának  vastagságát,  mert  a  szép,  erőtelyes  virágpalánta,  ha  nem  mi  magunk  állítjuk  elő,  évről  évre  tekintélyes  kiadást  jelent.   Beszélhetünk  a  továbbiakban  a  gyümölcsös  és  a  zöldséges  arányáról.   Ezt  a  kérdést  a  legtöbb  kiskerttulajdonos  úgy  oldja  meg,  hogy  a  zöldségféléket  köztesnek  használja  gyümölcsösben.   Ez  a  megoldás  jónak  mondható  mindaddig,  amíg  a  fák  fiatalok  és  csak  részben  árnyékolyák  be  a  művelt  területet,  éppen  ezért  már  a  kezdet  kezdetén  tanácsos  a  gyümölcs - zöldségesnek  szánt  területnek  mintegy  egyharmadát  csak  zöldségtermesztésre  szánni, ( ide  kerülhetnek  elsősorban  a  fényigényes  zöldségfélék,  a  paradicsom,  paprika,  tojásgyümölcs  és  mások ).   Arra  a  kérdésre,  hogy  a  kiskertben  milyen  zöldségféléket  termesszünk  és  milyen  arányban,  röviden  talán  úgy  felelhetünk,  hogy  a  kiskert  zöldséges  felülete  elsősorban  a  tavaszi,  nyári  és  őszi  szükségletet  kell  hogy  fedezze.   A  téli  szükségletet  beszerezhetjük  a  piacról  is.   Az  egyes  zöldségnövények  közötti  arány  azonos  területen  családok  szerint  külömböző  lehet  az  igényeknek  megfelelően.   Ne  zárjuk  ki  az  évelő  zöldségféléket ( sóska,  rebarbara )  és  ott,  ahol  jó  napos  terület,  tápanyagokban  gazdag,  középkötött  terület  áll  rendelkezésre,  termesszünk  spárgát  is,  ezt  az  ízletes  korai  zöldségfélét.   A  fűszernövényekről  sem  szabad  megfeletkezni ( tárkony,  leostyán,  metélőhagyma,  majoránna ),  az  évelőkből  egy- két  növény  kielégíti  a  család  szükségletét,  az  egynyáriakat  vessük  évről  évre ( kapor,  csombor ),  ne  bízzunk  abban,  hogy  az  elhullott  magból  nyerünk  elég  növényt.   A  zöldségkertben  elszórtan  díszítő  céllal  ne  ültessünk  virágokat.   A  virágoknak  a  zöldségeskertben  csak  abban  az  esetben  van  létjogosultsága,  ha  vágottvirágnak  szántuk.

Ebben  a  honapban  egyik  legfontosabb  teendő  a  zöldségmagvak  beszerzése  és  ellenőrzése.   Az  ellenőrzés  tulajdonképpen  nem  más,  mint  a  magvak  csíraképességének  a  meghatározása.   A  csíráztatáshoz  50- 100 db.  magot  használunk  fel  és  így  nyomban  százalékban  kapjuk  meg  az  eredményt.  Amenyiben  nem  rendelkezünk  csíráztató  edénnyel,  egy  kis  tálacskában  nedves  szűrőpapírra  helyezzük  a  magvakat,  az  itatóst  bevezetjük  egy  másik  tálba,  amelyikbe  vízet  töltünk.   Ezt  az  egyszerű  csíráztatót  szobahőmérsékleten  tartjuk.   Nagyobb  magvakat ( paszuly,  borsó,  tök )  nedves  homokban  vagy  éppen  földben  is  csíráztathatjuk.   A  kiskertben  a  melegágyak  készítése  túl  korai  volna,  de  azok  kijavítása  és  fertőtlenítése  időszerű.   A  fertőtlenítés  legegyszerűbb  módja,  hogy  a  melegágy  farészeit  kétszázalékos  rézgálicoldattal  bepermetezzük. 

                               FEBRUÁR

 

Egyik  legfontosabb  teendő  a  melegágy  elkészítése.   A  melegágy  hőmérsékletét  ,,biófűtéssel "  biztosítsuk,  másszóval   a  melegágyat  a  trágya  erjedéséből  származó  hő  fűti.   A  melegágy  részére  védett,  de  ugyanakkor  napos  helyet  válasszunk  ki.   A  melegágy  legfontosabb  kellékei  a  friss  szalmás  trágyán  kívűl  a  keret,  a  melegágyi  ablakok  és  a   szellőztető  léc,  a  korai  melegágyaknál  szalma-  vagy  gyékénytakaró  is  szükséges.   A  melegágyat  készíthetjük  a  föld  felszínére  vagy  gödörbe  süllyesztve.   A  kiskertbe  az  utóbbi  indokolt,  mert  így  trágyát  lehet  megtakarítani.   A  trágyaréteg  vastagsága  a  korai  melegágyaknál  40- 50 cm,  ez  az  ún.  ,,melegtalp "  erre  jön,  miután  bemelegedett,  a  20 cm  földréteg,  amely  komposztból,  jó  minőségű  kertiföldből  és  egy  kevés  homokból  készül.    A  föld  berakása  után  4- 5  napra  átlapátoljuk,  kiszellőztetjük  a  földréteget,  majd  3- 4  nap  múlva,  miután  a  földréteg  leülepedett,  megkezdhetjük  a  vetést.   A  melegágyba  sohasem  szabad  szórva  vetni.   A  vetés  előtt  4- 5 cm- re  egy  vékony,  félcentis  lécecskével  egészen  sekély,  2- 3 mm  mély  barázdákat  nyomunk  a  melegágy  földjébe.   Ezekbe  a  barázdákba  vetjük  a  magot,  majd  sekélyen  betakarjuk.   Ilyenkór  vetjük  a  korai  káposztaféléken  kivül  a  paprikát,  zellert  és  a  korai  paradicsomot.   A  vetés  pillanatától  a  melegágyat  gondosan  öntözni  és  szellőztetni  kell.   Melegebb  fekvésben,  enyhe  telek  után,  a  szabadban  is  meg  lehet  kezdeni  a  vaetést.   Az  ősszel  felásott  teületet  ilyenkor  nem  szabad  újra  felásni,  csak  elgereblyézni.   Ezután  elkészítjük  az   1,  2  széles  ágyásokat,  ahová  20-  25 cm  sortávolságra  a  következő  zöldségféléket  vetjük :  hónapos  retek,  spenót,  murok ( sárgarépa),  peterzselyem,  paszternák.   A  dughagymát  is  20- 25 cm  sortávolságra,  7- 8 cm  mélyre   dughatjuk.   A  borsót  is  ilyenkor  vetjük,  itt  a  sortávolság  a  fajtától  függ.

                               MÁRCIUS

 

Ilyenkor  már  megszaporodnak  a  teendők  a   zöldségeskertben.   Folytathatjuk  a  vetést  a  késői  paradicsommal  és  a  paradicsompaprikával.   Március  első  felében  a  szabadföldi  palántaágyakba  is  el  kell  vetni  a  hagymát  és  a  késői  káposztafélék  magját.   Itt  is  a  sorvetés  ajánlatos,  mert  ez  megkönnyíti  az  ápolási  munkákat.   Ha  februárban  még  nem  sikerült  a  szabadban  vetni,  a  következő  zöldségfélék  vetése  esedékes :  hónapos  retek,  fejes  saláta,  spenót,  murok ( sárgarépa )  peterzselyem,  borsó,  dughagyma  és  fokhagyma  duggatás,  fűszernövények  és  előcsíráztatott  korai  burgonya.  Melegebb  helyeken  március  második  felében  sor  kerül  a  korai  káposztafélék,  elsősorban  a  korai  karalábé  kiültetésére.

                                ÁPRILIS

 

Ebben  a  hónapban  vetjük  a  már  zöldségféléken  kivül  a  következő  zöldségféléket :  spenót,  kapor,  nyáriretek,  spárgatök,  uborka,  dinye,  sütőtök,  korai  burgonya,  gyalogpaszuly,  cékla,  csemegekukorica.   Folytatjuk  a  korai  káposztafélék  palántálását  és  kiültetését  a  korai  paradicsomot.   Ez  utóbbival  csak  abban  az  esetben  érdemes  igyekezni,  ha  a  növényeket  fólia  alagúttal  védjük  meg  a  korai  fagyok  kártételétől.   A  kiskertben  a  legjobban  beválnak  az  1- 2 m  széles  fóliaágyak.   Hosszúságuk  12- 15 m.   Vázuk  különféle  anyagból  készülhet,  nagyon  bevállik  a  2- 3 cm  átmérőjű  mogyorópálca,  amelyeket  egymástól  1 m  távolságra,  ívben   hajlítva  szúrunk  le.   Alsóvázra  nincs  szükség,  mert  a  takaró  palást  széleit  két  oldalon  leföldeljük.   A  fóliaágyak  magassága  szélességüktől  és  az  alattuk  termesztendő  növényektől  függően  70- 100 cm  lehet.   Természetesen  a  fólia  alatt  nemcsak  paradicsomot  termeszthetünk,  hiszen  éppen  az  az  előnye  a  fóliás  termesztésnek,  hogy  ún,  vándoroltatással  gazdaságosan  kihasználhatjuk.   Ennek  a  módszernek  az  a  lényege,  hogy  a  fóliaágyat  egy  tavaszon  nem  egy,  hanem  két- három  külömböző  hőigényű  zöldségnövénynél  használhatjuk  fel.   Így  például  az  első  növénynek  hidegtűrőnek  kell  lennie ( káposzta,  retek,  télisaláta,  karalábé,  spenót  stb. ),   a  fólia  ezeken  a  növényeken  április 10- 15 - ig  marad,  ekkor  költöztetjük  át   a  második  szakaszra,  a  korai  paradicsomra,  itt  mintegy  hónapig  marad  a  fólia,  tehát  május  15- ig,  amikor  már  nemigen  számíthatunk  kései  fagyra.   A  harmadik  szakasz  növényei  a  paprika  vagy  a  tojásgyümölcs ( vineta vagy padlizsán ).   Áprilisban  a  zöldséges  kertben  megkezdődnek  az  ápolási  munkák  is,  elsősorban  a  kapálás,  nagyon  száraz  tavaszon  az  öntözésre  is  sor  kerül.

                               MÁJUS

 

Ebben  a  hónapban  még  mindig  vethetjük  a  következő  zöldségféléket  :  uborka,  spárgatök,  sütőtök,    karós-  és  gyalogpaszuly,  csemegekukorica.  A  legtöbb  zöldségfélének  a  palántáit  májusban  ültetjük  ki,( paradicsom,  paprika,  padlizsán,  kelkáposzta,  piros  káposzta,  késői  karfiol,  zzeller,  hagyma ),  éppen  ezért  röviden  összefoglaljuk  a  palántálás  legfontosabb  szabályait.   A  palántát  elő  kell  készíteni  az  ültetésre,  amely  a  következő  mozzanatokból  áll :  a  főgyökér  visszacsípése,  egyes  fajoknál ( káposzta,  hagyma,  zeller )  a  levelek  mintegy  egyharmadának  a  visszavágása.   A  gyökerek  laborcsolása (  egy  rész  marhatrágya,  két  rész  agyagos  föld )  nemcsak  víztartalékolást  jelent,  hanem  serkentést  is,  ugyanis  a  marhatrágya  növekedést  és  gyökérképzést  serkentő  anyagokat  tartalmaz.   A  palántálás  leggyakrabban  ültetőfával  vagy  ültetőkanállal  történik.   Az  ültetőfát  leszúrjuk,  majd  az  így  keletkezett  lyukba  betesszük  a  palánta  gyökerét,  vigyázva  arra,  hogy  az  ne  türődjék  vissza.   Ezután  az  ültetőfát  a  lyuk  mellé  szúrjuk  és  a  földet  jól  odanyomkodjuk  a  palánta  gyökeréhez.   Fontos  az  ültetés  mélysége  is,  így  például  a  paprikát  és  a  káposztaféléket  csak  olyan  mélyen  szabad  ültetni,  ahogy  a  palántanevelő  ágyban  voltak,  ezzel  szemben  a  paradicsomot  mélyen  ültetjük.   Palántálás  után  bőséges  öntözésre  feltétlenül  szükség  van.   A  hónap  második  felében  sor  kerül  a  korai  paradicsom  metszésére.   Ez  abból  áll,  hogy  a  főhajtás  levélhónajából  előtörő  hajtásokat  fiatal  korban  letörjük,  így  a  főhajtáson  lévő  termések  gyorsabban  és  erőtelyesebben  növekednek.   Később,  rendszerint  júniusban  a  folytonnövő  korai  paradicsomfajtákat  csonkázhatjuk  3- 5  terméscsoport  felett ;  ennek  a  munkának  is  az  a  célja,  hogy  a  termés  beérést  sietesse.   A  metszéssel  párhuzamoson  a   növényeket  karóhoz  kötjük.   A  kései  paradicsom  esetében  erre  a  munkára  rendszerint  csak  júniusban  kerül  sor.   A  kései  paradicsomot  ne  egy,  hanem  két  szárra  neveljük,  a  terméscsoportok  száma  elérheti  a  6- 7 -et  is.

                               JÚNIUS

 

Júniusban  még  mindig  vethetők  a  tökfélék  közül  az  uborka  és  a  spárgatök,  továbbá  a  gyalog-  és  a  karóspaszuly,  csemegekukorica,  cékla.   A  palántálást  folytatjuk  a  májusban  felsorolt  kései  káposztafélékkel.   Az  ápolási  munkák  közül  kiragadjuk  a  kiegészítő-  vagy  fejtrágyázást.   Kiegészítő  vagy  fejtrágyázásnak  mondjuk  a  növény  tenyészidőszakában  adagolt  trágyamennyiséget,  szemben  az  ún.  alaptrágyával,  amit  ősszel  vagy  tavasszal  szokás  adni.    Fejtrágyázásra  felhasználjuk  mind  a  szerves,  mind  a  műtrágyákat.     Szerves  trágyák  közül  jó  eredmény  érhető  el  a  trágalével,  amit 1 :  arányban  oldunk  fel.   Természetesen  szilárd  szerves  trágyák  is  felhasználhatók  fejtrágyázás  céljaira,  komposzt  vagy  jó,  érett  istállótrágya.   A  műtrágyákkal  a  leggyorsabb  hatást  úgy  érhető  el,  ha  előzőleg  feloldjuk  őket.  általában  egyszázalékos  oldatot  szokás  készíteni. 5  arányban  hígítunk  fel  vízzel  és  egy  jó  eső  után  juttatjuk  a  növények  gyökereihez.    Egy  másik  kiváló  szerves  trágya  a  baromfitrágya,  amit  1 : 10  arányban  oldunk  fel.   Természetesen  szilárd  szerves  trágyák  is  felhasználhatók  fejtrágyázás  céljaira,  komposzt  vagy  jó,  érett  istállótrágya.  A  műtrágyákal  a  leggyorsabb  hatást  úgy  erhetjük  el,  ha  előzőleg  feloldjuk  őket ;  általában  egyszázalékos  oldatot  szokás  készíteni.

                              JÚLIUS

 

Vethetők  a  következő  zöldségfélék :  uborka,  spenót,  téliretek,  gyalogpaszuly,   fejessaláta ( őszi  fogyasztásra ).    Az  ápolási  munkák  közül  az  öntözésre  kell  fektetni  a  fősúlyt.

                               AUGUSZTUS

 

Ilyenkor  vethetjük  a  spenótot  áttelelő  salátát.    Palántáljuk  a  téli  sarjadékhagymát,  endivia  salátát  és  a  fejessalátát.

                               SZEPTEMBER

 

Ilyenkor   vethető  a  spenót  és  a  sóska,  palántálásra  kerül  az  áttelelő  saláta.   A  felszabadult  ágyásokat  tisztítsukm  meg  minden  gyomtól  és  ottmaradt  növényi  részektől.   Mindezek  jól  felhasználhatók  komposzt - trágya  készítésére.

                                OKTÓBER

 

Ebben  a  hónapban  nemigen  van  vetnivaló,  esetleg  spenótot  és  sóskát  vethetünk.   A  hónap  végéig  majdnem  az  összes  ágyások  kiürülnek  és  megkezdhetjük  az  őszi  mély  ásást,  ezt  a  fontos  műveletet,  amely  nagy  mértékben  befolyásolja  a  jövő  év  sikerét.   Az  őszi  mély  ásás  alkalmával  tanácsos  a  terülrtnek  legalább  egyharmadát  istálótrágyával  megtrágyázni,  négyzetméterenként  5- 6 kg  trágyát  számítva,  ezenkívül  adunk  az  egész  területnek  szuperfoszfátot  50- 60 g/ més   40%- os  kálisót  20- 30 g/m2.

                                NOVEMBER

 

  Folytatjuk  és  befejezzük  az  őszi  talajmunkát.    A  hónap  végén  van  az  ún.  télalávetés  ideje,  amikor  olyan  zöldségféléket  vetünk  közvetlen  a  föld  lefagyása  előtt,  amelyek  csak  a  jövő  év  koratavaszán  fognak  kikelni.   Ilyenek :  murok,  peterzselyem,  hagyma,  borsó.   Ugyancsak  ilyenkor  dughatjuk  a  dughagymát,  fokhagymát  és  ültetjük  a  tormadugványt.

                               DECEMBER

 

Vegyük  stámba  a  leltárt :  szerszámok,  melegágy  stb.  Javítsuk  meg  vagy  egészítsük  ki  őket.

                                                 Jó  munkát,  szép  kertet  és  bőséges  termést !