EGY KIS KERTÉSZKEDÉS
- PALÁNTA NEVELÉS KÜLÖNLEGES MÓDJAI
Bármilyenjó körülmények között is ültetjük ki a palántákat, azok az átültetést megsínylik, 5- 10 napig állnak, vagy csak nagyon gyengén fejlődnek. Ez a kiesés veszteséget okoz, főleg a hajtásnál és a korai termesztésben. Mindezt elkerülhetjük, ha a palántanevelés különleges módjait alkalmazzuk, ahol a palántákat földel együtt ültetjük ki. A palántanevelés különleges módjai közé tartoznak a következők:
- Palántanevelés cserépben. Erre a célra felhasználható a kis méretű, 5- 6 cm átmérőjű agyagcserép és a műanyagffóliából készült cserepek. A műanyagot megfelelő nagyságúra vágjuk fel, forma és vasaló segítségével forrasztjuk, ragasztjuk, így kis, fenék nélküli cserepet képez. Ezenkívül tőzegből és más tápanyagkeverékből olyan tápcserepet is készítenek, amelyből nem kell kiszedni a növényt ültetéskor. A növényeket a tápcseréppel együtt ültetjük ki, amit a növények mint tápanyagot felhasználnak. A cserepekbe tápanyagban gazdag földkeveréket teszünk ( három rész portrágya, egy rész gyepszinföld és fél rész homok ). A cserepekbe 2- 3 lombleveles palántákat tűzdelünk, majd a cserepeket palántával együtt, tömötten egymás mellé a palántanevelő ágyba rakjuk. A cserepek közét fökdkeverékkel töltjük ki és a cserepek fölé is 1- 2 cm- es földkeveréket hintünk.
- A gyepkockába való palántanevelést inkább az uborka, spárgatök és a dinnye korai temesztésénél használják. Erre a célra a legelőről vagy más szárazabb gyepes területről 8x8x8 cm- es gyepkockákat vágunk ki. A gyepkockákat a gyepes résszel lefelé melegágyba rakjuk és minden kocka közepébe kis lyukat vágunk, ahová 2- 3 szem magot vetünk, majd földkeverékkel betakarjuk. A kikelt palántákat gyepkockával együtt ültetjük ki.
- Palántanevelés tápkockában. A tápkockában való palántanevelés igen elterjedt. Lényege abban áll, hogy tápanyagban gazdag földkeverékből kézi vagy gépi préssel olyan tápkockákat préselünk, amelyekben tűzdelés után a palánta felnő és a tápkockával együtt kiültethető. A tápkocka formája és nagysága igen változó. Általában kocka alakú, mérete 5x5x5- 10x10x10 cm- ig változhat, attól függően, hogy milyen növényt ültetünk bele. Tápkocka készítésére tápanyagban gazdag földkeveréket használunk, ami egyben a tápanyag mellett a kellő tapadást is biztosítja. Lényeges, hogy préselés után is megtartsa a kellő víz és levegő - befogadó képességét. Ilyen keverék lehet például : 60-70% tőzeg, 20- 25% gyepszin föld, 10- 15% fris- marhatrágya vagy 50% melegágyi föld, 20% tőzeg, 20% gyepszinföld, 10% marhatrágya. A földkeverékvegyhatásának és tápanyag- tartalmának javítását a következőképpen oldhatjuk meg : minden100 kg keverékhez 1- 2 kg égetett mészport, 200g ammonsalétromot, 2 kg szuperfoszfátot és 400g kálitrágyát keverünk. A tápkockákat tűzdelés előtt néhány nappal készítsük el. Amenyiben mégis tartani kell, a tápkockákot kisebb kupacokba rakjuk,és fölhasználásig erjedő istáliótrágyával takarjuk be. A 2- 3 leveles palántákat a tápkockába készített lyukba tűzdeljük, majd a kockával együtt a palántanevelő ágyba helyezzük ki, a kockákra szintén vékony földréteget hintünk, majd a palántákat a tápkockával együtt ültetjük ki. Ha palántákat helyiségbe neveljük ( kisebb menyiségü palánta esetében ), a fóliapoharakat, tőzegcserepeket vagy a tápkockákat 40x 120x 5 - 10 cm méretű ládákba rakhatjuk. A ládákat megfelelő meleg helyiségben az ablakhoz közel helyezzük el. Amennyiben a helyiségben kevés a hely, április elejétől kezdve 60- 80 cm széles és 15- 20 cm mély sáncokat ásunk. A sánc aljára 25 cm- es erjedő istállótrágya- réteget teszünk, és erre helyezzük a cserepeket vagy a tápkockákat. A sáncot alagútszerüen műanyagfóliával borítjuk, és a palántákat kiültetésig úgy gondozzuk, mint a melegágyban. Ültetésre csak egészséges, edzett palántákat használjunk. Kiültetés előtt 6- 7 nappal az öntözések számát csökentsük, és ha nincs éjjel fagy, éjszakára sem tesszük fel az ablakokat. Így a növények hozzászoknak a külső környezethez. A palántázzás ideje a növények hőigényétől függ. A korai káposztaféléket már március közepén, míg a paradicsom, paprika és tojásgyümölcs palántáit csak április végén, május elején vagy éppen közepén ültetjük ki. Palántázásra lehetőleg borús, kissé nedves idő alkalmas. Az ültetés előtt a talaj felületét porhanyítjuk, majd kijelöljük sorhúzóval a sorok helyét. A menyiben árasztásos öntözést alkalmazunk, ültetés előtt el kell készíteni az öntözőárkokat és a bakhátakat. Ültetés előtt 10- 12 órával a palántaágyakat alaposan be kell öntözni, hogy a palánták kiszedésénél a gyökér ne szakadjon. A paradicsom palántázása előtt végezzük el a karozást vagy készítsük el a huzalokot. Az egyes zöldségnövényeknél ültetés előtt a palánta levélzetének egyharmadát és a gyökérzet kétharmadát vissza kell csípni Így készítjük elő a káposztafélék, a zeller, a saláta és a hagyma palántáit. Ez különösen fontos a késő tavaszi, esetleg a nyári ültetésnél, amikor nagy a meleg. Nem szabad azonban visszacsípni a paradicsom, a paprika és a kobakosok palántáit, hasonlóképpen a cserépben vagy tápkockákban nevelt palántákat sem. Ültetés előtt a palántát marhatrágyából és agyagos földkeverékből készült habarcsba mártjuk. A tápkockákba nevelt palántákat és a paradicsomot minden esetbenültetőkanállal vagy ültetőkapával ültetjük. A gödröket közvetlenül ültetés előtt készítjük el. Az ültetés mélysége a következő : a paradicsompalántokat az első lomblevélig, vagy néha még ennél is mélyebben ültetjük . Ha a palánta felnyurgult, fektetve helyezzük a gödörbe, úgyhogy kétharmada a földben legyen. A káposztaféléket 2- 3 cm -rel mélyebben, a többi palántaféleséget olyan mélyen, mint ahogy a palántanevelő ágyban volt. A palántákat gyorsan és könnyen ültetőfával ültetjük. Itt arra kell vigyázni, hogy a földet kellőképpen hozzászorítsuk a gyökérzethez. Ültetés után a palántákat minden esetben alaposa megöntözzük és ha meleg, napos idő van, az öntözött felületre száraz talajt huzunk. Palántánként legalább 0,25- 0,50 l vizet kell adni.
JANUÁR
A tél és különösen a január a kertészkeedők számára a tervezgetés időszaka. Próbáljuk megtervezni azt a bizonyos kiskertet, amiről az előbbiekben szólottunk.Szerinzünk egy kis családnak (4- 5 személy) 400- 500 négyzetméter terület rendszerint bőségesen elegendő, ha ennél nagyobb terület áll rendelkezésünkre, legjobb a pázsitfelületet növelni, mert annak a karbantartása a legegyszerübb. A következő kérdés az volna , hogy milyen legyen az arány a díszkert és a haszonkert között : itt elsősorban arra a területre gondolunk, amit évről évre meg kell művelni és beültetni egynyári vagy kétnyári növényekkel. Ennél a kérdésnél két szempontot veszünk figyelembe : a család munkaerejét és pénztárcájának vastagságát, mert a szép, erőtelyes virágpalánta, ha nem mi magunk állítjuk elő, évről évre tekintélyes kiadást jelent. Beszélhetünk a továbbiakban a gyümölcsös és a zöldséges arányáról. Ezt a kérdést a legtöbb kiskerttulajdonos úgy oldja meg, hogy a zöldségféléket köztesnek használja gyümölcsösben. Ez a megoldás jónak mondható mindaddig, amíg a fák fiatalok és csak részben árnyékolyák be a művelt területet, éppen ezért már a kezdet kezdetén tanácsos a gyümölcs - zöldségesnek szánt területnek mintegy egyharmadát csak zöldségtermesztésre szánni, ( ide kerülhetnek elsősorban a fényigényes zöldségfélék, a paradicsom, paprika, tojásgyümölcs és mások ). Arra a kérdésre, hogy a kiskertben milyen zöldségféléket termesszünk és milyen arányban, röviden talán úgy felelhetünk, hogy a kiskert zöldséges felülete elsősorban a tavaszi, nyári és őszi szükségletet kell hogy fedezze. A téli szükségletet beszerezhetjük a piacról is. Az egyes zöldségnövények közötti arány azonos területen családok szerint külömböző lehet az igényeknek megfelelően. Ne zárjuk ki az évelő zöldségféléket ( sóska, rebarbara ) és ott, ahol jó napos terület, tápanyagokban gazdag, középkötött terület áll rendelkezésre, termesszünk spárgát is, ezt az ízletes korai zöldségfélét. A fűszernövényekről sem szabad megfeletkezni ( tárkony, leostyán, metélőhagyma, majoránna ), az évelőkből egy- két növény kielégíti a család szükségletét, az egynyáriakat vessük évről évre ( kapor, csombor ), ne bízzunk abban, hogy az elhullott magból nyerünk elég növényt. A zöldségkertben elszórtan díszítő céllal ne ültessünk virágokat. A virágoknak a zöldségeskertben csak abban az esetben van létjogosultsága, ha vágottvirágnak szántuk.
Ebben a honapban egyik legfontosabb teendő a zöldségmagvak beszerzése és ellenőrzése. Az ellenőrzés tulajdonképpen nem más, mint a magvak csíraképességének a meghatározása. A csíráztatáshoz 50- 100 db. magot használunk fel és így nyomban százalékban kapjuk meg az eredményt. Amenyiben nem rendelkezünk csíráztató edénnyel, egy kis tálacskában nedves szűrőpapírra helyezzük a magvakat, az itatóst bevezetjük egy másik tálba, amelyikbe vízet töltünk. Ezt az egyszerű csíráztatót szobahőmérsékleten tartjuk. Nagyobb magvakat ( paszuly, borsó, tök ) nedves homokban vagy éppen földben is csíráztathatjuk. A kiskertben a melegágyak készítése túl korai volna, de azok kijavítása és fertőtlenítése időszerű. A fertőtlenítés legegyszerűbb módja, hogy a melegágy farészeit kétszázalékos rézgálicoldattal bepermetezzük.
FEBRUÁR
Egyik legfontosabb teendő a melegágy elkészítése. A melegágy hőmérsékletét ,,biófűtéssel " biztosítsuk, másszóval a melegágyat a trágya erjedéséből származó hő fűti. A melegágy részére védett, de ugyanakkor napos helyet válasszunk ki. A melegágy legfontosabb kellékei a friss szalmás trágyán kívűl a keret, a melegágyi ablakok és a szellőztető léc, a korai melegágyaknál szalma- vagy gyékénytakaró is szükséges. A melegágyat készíthetjük a föld felszínére vagy gödörbe süllyesztve. A kiskertbe az utóbbi indokolt, mert így trágyát lehet megtakarítani. A trágyaréteg vastagsága a korai melegágyaknál 40- 50 cm, ez az ún. ,,melegtalp " erre jön, miután bemelegedett, a 20 cm földréteg, amely komposztból, jó minőségű kertiföldből és egy kevés homokból készül. A föld berakása után 4- 5 napra átlapátoljuk, kiszellőztetjük a földréteget, majd 3- 4 nap múlva, miután a földréteg leülepedett, megkezdhetjük a vetést. A melegágyba sohasem szabad szórva vetni. A vetés előtt 4- 5 cm- re egy vékony, félcentis lécecskével egészen sekély, 2- 3 mm mély barázdákat nyomunk a melegágy földjébe. Ezekbe a barázdákba vetjük a magot, majd sekélyen betakarjuk. Ilyenkór vetjük a korai káposztaféléken kivül a paprikát, zellert és a korai paradicsomot. A vetés pillanatától a melegágyat gondosan öntözni és szellőztetni kell. Melegebb fekvésben, enyhe telek után, a szabadban is meg lehet kezdeni a vaetést. Az ősszel felásott teületet ilyenkor nem szabad újra felásni, csak elgereblyézni. Ezután elkészítjük az 1, 2 széles ágyásokat, ahová 20- 25 cm sortávolságra a következő zöldségféléket vetjük : hónapos retek, spenót, murok ( sárgarépa), peterzselyem, paszternák. A dughagymát is 20- 25 cm sortávolságra, 7- 8 cm mélyre dughatjuk. A borsót is ilyenkor vetjük, itt a sortávolság a fajtától függ.
MÁRCIUS
Ilyenkor már megszaporodnak a teendők a zöldségeskertben. Folytathatjuk a vetést a késői paradicsommal és a paradicsompaprikával. Március első felében a szabadföldi palántaágyakba is el kell vetni a hagymát és a késői káposztafélék magját. Itt is a sorvetés ajánlatos, mert ez megkönnyíti az ápolási munkákat. Ha februárban még nem sikerült a szabadban vetni, a következő zöldségfélék vetése esedékes : hónapos retek, fejes saláta, spenót, murok ( sárgarépa ) peterzselyem, borsó, dughagyma és fokhagyma duggatás, fűszernövények és előcsíráztatott korai burgonya. Melegebb helyeken március második felében sor kerül a korai káposztafélék, elsősorban a korai karalábé kiültetésére.
ÁPRILIS
Ebben a hónapban vetjük a már zöldségféléken kivül a következő zöldségféléket : spenót, kapor, nyáriretek, spárgatök, uborka, dinye, sütőtök, korai burgonya, gyalogpaszuly, cékla, csemegekukorica. Folytatjuk a korai káposztafélék palántálását és kiültetését a korai paradicsomot. Ez utóbbival csak abban az esetben érdemes igyekezni, ha a növényeket fólia alagúttal védjük meg a korai fagyok kártételétől. A kiskertben a legjobban beválnak az 1- 2 m széles fóliaágyak. Hosszúságuk 12- 15 m. Vázuk különféle anyagból készülhet, nagyon bevállik a 2- 3 cm átmérőjű mogyorópálca, amelyeket egymástól 1 m távolságra, ívben hajlítva szúrunk le. Alsóvázra nincs szükség, mert a takaró palást széleit két oldalon leföldeljük. A fóliaágyak magassága szélességüktől és az alattuk termesztendő növényektől függően 70- 100 cm lehet. Természetesen a fólia alatt nemcsak paradicsomot termeszthetünk, hiszen éppen az az előnye a fóliás termesztésnek, hogy ún, vándoroltatással gazdaságosan kihasználhatjuk. Ennek a módszernek az a lényege, hogy a fóliaágyat egy tavaszon nem egy, hanem két- három külömböző hőigényű zöldségnövénynél használhatjuk fel. Így például az első növénynek hidegtűrőnek kell lennie ( káposzta, retek, télisaláta, karalábé, spenót stb. ), a fólia ezeken a növényeken április 10- 15 - ig marad, ekkor költöztetjük át a második szakaszra, a korai paradicsomra, itt mintegy hónapig marad a fólia, tehát május 15- ig, amikor már nemigen számíthatunk kései fagyra. A harmadik szakasz növényei a paprika vagy a tojásgyümölcs ( vineta vagy padlizsán ). Áprilisban a zöldséges kertben megkezdődnek az ápolási munkák is, elsősorban a kapálás, nagyon száraz tavaszon az öntözésre is sor kerül.
MÁJUS
Ebben a hónapban még mindig vethetjük a következő zöldségféléket : uborka, spárgatök, sütőtök, karós- és gyalogpaszuly, csemegekukorica. A legtöbb zöldségfélének a palántáit májusban ültetjük ki,( paradicsom, paprika, padlizsán, kelkáposzta, piros káposzta, késői karfiol, zzeller, hagyma ), éppen ezért röviden összefoglaljuk a palántálás legfontosabb szabályait. A palántát elő kell készíteni az ültetésre, amely a következő mozzanatokból áll : a főgyökér visszacsípése, egyes fajoknál ( káposzta, hagyma, zeller ) a levelek mintegy egyharmadának a visszavágása. A gyökerek laborcsolása ( egy rész marhatrágya, két rész agyagos föld ) nemcsak víztartalékolást jelent, hanem serkentést is, ugyanis a marhatrágya növekedést és gyökérképzést serkentő anyagokat tartalmaz. A palántálás leggyakrabban ültetőfával vagy ültetőkanállal történik. Az ültetőfát leszúrjuk, majd az így keletkezett lyukba betesszük a palánta gyökerét, vigyázva arra, hogy az ne türődjék vissza. Ezután az ültetőfát a lyuk mellé szúrjuk és a földet jól odanyomkodjuk a palánta gyökeréhez. Fontos az ültetés mélysége is, így például a paprikát és a káposztaféléket csak olyan mélyen szabad ültetni, ahogy a palántanevelő ágyban voltak, ezzel szemben a paradicsomot mélyen ültetjük. Palántálás után bőséges öntözésre feltétlenül szükség van. A hónap második felében sor kerül a korai paradicsom metszésére. Ez abból áll, hogy a főhajtás levélhónajából előtörő hajtásokat fiatal korban letörjük, így a főhajtáson lévő termések gyorsabban és erőtelyesebben növekednek. Később, rendszerint júniusban a folytonnövő korai paradicsomfajtákat csonkázhatjuk 3- 5 terméscsoport felett ; ennek a munkának is az a célja, hogy a termés beérést sietesse. A metszéssel párhuzamoson a növényeket karóhoz kötjük. A kései paradicsom esetében erre a munkára rendszerint csak júniusban kerül sor. A kései paradicsomot ne egy, hanem két szárra neveljük, a terméscsoportok száma elérheti a 6- 7 -et is.
JÚNIUS
Júniusban még mindig vethetők a tökfélék közül az uborka és a spárgatök, továbbá a gyalog- és a karóspaszuly, csemegekukorica, cékla. A palántálást folytatjuk a májusban felsorolt kései káposztafélékkel. Az ápolási munkák közül kiragadjuk a kiegészítő- vagy fejtrágyázást. Kiegészítő vagy fejtrágyázásnak mondjuk a növény tenyészidőszakában adagolt trágyamennyiséget, szemben az ún. alaptrágyával, amit ősszel vagy tavasszal szokás adni. Fejtrágyázásra felhasználjuk mind a szerves, mind a műtrágyákat. Szerves trágyák közül jó eredmény érhető el a trágalével, amit 1 : arányban oldunk fel. Természetesen szilárd szerves trágyák is felhasználhatók fejtrágyázás céljaira, komposzt vagy jó, érett istállótrágya. A műtrágyákkal a leggyorsabb hatást úgy érhető el, ha előzőleg feloldjuk őket. általában egyszázalékos oldatot szokás készíteni. 5 arányban hígítunk fel vízzel és egy jó eső után juttatjuk a növények gyökereihez. Egy másik kiváló szerves trágya a baromfitrágya, amit 1 : 10 arányban oldunk fel. Természetesen szilárd szerves trágyák is felhasználhatók fejtrágyázás céljaira, komposzt vagy jó, érett istállótrágya. A műtrágyákal a leggyorsabb hatást úgy erhetjük el, ha előzőleg feloldjuk őket ; általában egyszázalékos oldatot szokás készíteni.
JÚLIUS
Vethetők a következő zöldségfélék : uborka, spenót, téliretek, gyalogpaszuly, fejessaláta ( őszi fogyasztásra ). Az ápolási munkák közül az öntözésre kell fektetni a fősúlyt.
AUGUSZTUS
Ilyenkor vethetjük a spenótot áttelelő salátát. Palántáljuk a téli sarjadékhagymát, endivia salátát és a fejessalátát.
SZEPTEMBER
Ilyenkor vethető a spenót és a sóska, palántálásra kerül az áttelelő saláta. A felszabadult ágyásokat tisztítsukm meg minden gyomtól és ottmaradt növényi részektől. Mindezek jól felhasználhatók komposzt - trágya készítésére.
OKTÓBER
Ebben a hónapban nemigen van vetnivaló, esetleg spenótot és sóskát vethetünk. A hónap végéig majdnem az összes ágyások kiürülnek és megkezdhetjük az őszi mély ásást, ezt a fontos műveletet, amely nagy mértékben befolyásolja a jövő év sikerét. Az őszi mély ásás alkalmával tanácsos a terülrtnek legalább egyharmadát istálótrágyával megtrágyázni, négyzetméterenként 5- 6 kg trágyát számítva, ezenkívül adunk az egész területnek szuperfoszfátot 50- 60 g/ m2 és 40%- os kálisót 20- 30 g/m2.
NOVEMBER
Folytatjuk és befejezzük az őszi talajmunkát. A hónap végén van az ún. télalávetés ideje, amikor olyan zöldségféléket vetünk közvetlen a föld lefagyása előtt, amelyek csak a jövő év koratavaszán fognak kikelni. Ilyenek : murok, peterzselyem, hagyma, borsó. Ugyancsak ilyenkor dughatjuk a dughagymát, fokhagymát és ültetjük a tormadugványt.
DECEMBER
Vegyük stámba a leltárt : szerszámok, melegágy stb. Javítsuk meg vagy egészítsük ki őket.
Jó munkát, szép kertet és bőséges termést !
