Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BABONÁS NAPOK

 Egy  csomó  napra  fogták  rá  a  tudatlanok,  hogy  babonás.  Ezek  között  első  helyen  áll  a  péntek.  Vannak  olyanok,  akik  a  péntek  szerencsétlenségét  nagypéntektől  számítják,  amikor  a  világ  Megváltója  keresztre  fesszítetett.  Annyi  azonban  biztos - származzék  a  péntek  babonája  bárhonnan ,- hogy  a  nép  nagy  respektussal  viseltetik  iránta.  Például  a  pénteken  kezdett  vagy  végzett  munkán  nincs  szerencse.  Aki  pénteken  nevet,  vasárnap  sír.  Pénteken  éhgyomorra  tűsszenteni,  nagy  veszedelem.  Pénteken  útra  kelni,  kész  szerencsétlenség.  Aki  pénteken  fekszik  betegágyba,  többé  fel  sem  kel.  

Pénteken  sütött  kenyér  keletlen  marad.  Aki  pénteken  fűt  be  először  télen,  annak  leég  a  háza.  Ha  az  új  esztendő  péntekkel  kezdődik,  az  év   terméket-len  lesz. 

  • Szent  György  napja

Ez  is  babonás  nap,  csak  éppen  ellentéte  a  pénteknek,  mert  még  a  kisgyermek  is  tudja,  hogy  a  Szent  György  nap  a  legszerencsésebb  nap  az  egész  naptárban.  A  magyarázata  ennek  már  valamivel  természetesebb,  mint  a  pénteknek.  Szent  György  a  tavaszt  jelenti,  a  természet örök  megújhodását.  S  a  természet  ölén  élő  nép  szereti  a  tavaszt.  Tehát  várja  Szent  György  napját,  és  minden  jóval  ékesíti.  Például  a  Szent  György  napján  fogott  ürge  bőréből  készült  pénzes  zacskó  soha  ki  nem  ürül.  Szent  György  előtt  fogott  pillangó  nagy  szerencsét  hoz.  Szent  György  napján  szedi  a  kuruzsló  a  gyógyító  szereit:a  kőrisfa  rügyét,  a  ruta  hajtását,  a  kakukkfüvet,  a  kőrisbogarat,  isten  tehénkéjét  és  még  temérdek  egyebet,  amit  csak  egy  jófajta  javasasszony  tudna  végig  felsorolni.

  • Szilveszter  és  újév

 Egymás  nyomában  járnak  még  a  babonában  is,  mind  a  kettő  főleg  a  szerelmesek  napja.  Ilyenkor  ólmot  olvasztanak,  s  ha  Szilveszter  éjjelén  a    megolvadt  ólmot    a  vízbe  öntik,  az  ott  képződött  ólomalak  megmutatja,  miféle  mestersége  lesz  a  jövendőbelinek.  Aki  a  kakast  újév  hajnalán  meglesi,  amikor  elsőt  kukorékol,  arról  várhatja  a  mátkát,  amerre  a  kakas  nézett.  Aki  Szilveszter  éjfelén  megfordítja  a  párnát  feje  alatt,  meglátja  a  jövendőbelijét  álmában.  Akit  újévkor  megvernek,  mindennap  kikap,  az  egész  esztendőben.  Aki  pénzt  ad  ki  újévkor,  egész  évben  azt  fogja  csinálni.  Aki  szilveszter  és  újév  közt  éjfélkor  születik,  abbol  nagy  úr  lesz.

  • Karácsony 

A  karácsony   minden  órájához  más  és  más  babona  van  kötve,  éspedig  keverve:  jó  meg  rossz.  Mintha  e  napon    és  éjen,  amelyen  a  Megváltó  született,  minden  jó  angyal  a  földön  járna  elhinteni  a  sok  áldást,  s  egyúttal  minden  ördög  elszabadulna  a  láncáról,  hogy  ami  átok  van,  azt  az  emberek  fejére  zúdítsa.

E  napnak  még  az  ételhulladéka  is  varázserővel  bír:  a  híres  karácsonyi  morzsa,  amely  egy  csomó  kuruzslóorvosság  főalkatrésze.  Aki  az  éjféli  misén  a  Luca-székre  áll,  meglátja  a  boszorkányt.  Aki  karácsonykor  egy  almát  vagy  diót  fölvesz  a  földről,  fekélyes  lesz  tőle.  Az  asztal  alá  rejtett  szakajtóba  a kis  Jézus  száll  be,  azért  szénával  kell  a  szakajtót  megtölteni.  A  szakajtó  alá  kukoricát  tesznek,  ettől  kétakkórára  hízik  az  aprójószág,  a  szénától  meg  a  lábas  jószág.  Aki  karácsony  estéjénn  diót eszik  méz  nélkül,  annak  kihull  a  foga.  Karácsony  éjelén  legjobban  fog  az  igézet  .  Egy  kivetett    cérnagomolyakba  lépni  karácsony  estéjén,  kész  lázárbetegség.

  • Luca  napja

Ekkor  kell  kezdeni  faragni  a  Lucaszéket,  és  mindennap  kell  rajta  faragni,  hogy    karácsony  estéjére  legyen  kész.  Ez  az a  kis  szék,  amelyre  a  templomban  felálva,  megismeri  az  ember  a  boszorkányt.  Vagy  meglátja  a  jövendőbelijét.

  • Szent  Iván  napja    

Ezen  a  napon  kell  szedni  Szent  Iván  bogarát  és  hajnalán  a  gyógyfüveket,  amelynek  nagyon  jó  hatásuk  van.  Ezen  a  napon  szokás  a  Szent  Iván  tüzét  átugrálni,  hogy  az  ember  ne  haljon  meg  az  évben.

  • Pál  fordulása 

Ezen  a  napon  fordul  meg  a  medve  a  barlangjában.

  • András  napja

András  nap  éjjelén  álmodják  meg  a  lányok,  hogy  ki  lesz  a  mátkájuk.  Ha  ezen  az  éjen  valamelyik  legény  ingét  párnájuk  alá  teszk,  azt  a  legényt  egésszen  magukhoz  bolondítják.

  • Nagyszombat  napja

Ezen  a  napon  a  kolompszóval  mindenkígyót,  békát  el  lehet  kergetni  a  háztól.

  • Virágvasárnap

Virágvasárnap  a  szentelt  barkának  három  szemét  rágás  nélkül  kell  lenyelni,

 aki  megteszi,  annak  nem  fáj  soha  torka.

                                        --------------------

 

  • Babonás  számok

Általában  a  babonás emberek  a  páratlan  számokat  tartják  szerencséseknek,  de  különösebb  babona  csak  a  13-as  9-es,  7-es,  3-as  számhoz  fűződik.

A  13-as  szerencsétlen  szám.  A  babonás  ember  a  világért  sem  ül  olyan  asztalhoz,  ahol  már  tizenketten  ülnek.  A  szám  babonája  az  utolsó  vacsorától  származik,  ahol  Jézus  tizenharmadmagával  ült  az  asztalnáől,  s  pár  nappal  a  vacsora  után  Jézust  keresztre  feszítették.                     Egyébként  a  tizenhármas  számhoz  legalább  ezerféle  babona,  fűzödik.

A  9-es  számot    a  kuruzslók  használják.  Kilencféle  fű,  kilenc  fa,  kilenc  termő  rügye  és  még  számtalan  más  esetben.

A  7-es  szám  a  kincsásásnál  fordul  elő.  A  hetedik  gyerek  hetedik  évében  találja  a  földben  a  kincset.

A  3-as  szám:  három  fiókördög  Hamupipőke  három  próbája,  a  tündér  három  teljesíthető  kérdése,  az  ördög  három  kísírtése  s  így tovább.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.